A bírságok nem ismerik a határt

A szemből is fényképező Skoda Favorit, vagy az út szélén lapulva álló kocka Lada, és a járőröző, videózó fehér Passat az M0-ás körgyűrű fölötti felüljárón, vagy éppen a radar pisztolyával vadászó hatóság mind-mind ismerős „akcióhős” volt a magyar autósok számára. Ez a múlt, amelyet figyelemmel felismertünk, de azért csapdák is akadtak, főleg a külföldi útjainkon, még a kilencvenes években is. Ezektől tartottak az autósok. Más kérdés azonban, hogy könnyebben haladtunk el a szigorú osztrák, német és olasz sebességmérők mellett, ha lekaptak minket az autópálya sarkában a közegek. Tisztában voltunk azzal, hogy ahány ország, annyiféle szabálysértés, amit nem ismerünk, és nem tudtuk, hogy ezt hogyan szankcionálják felénk. Korábban a közlekedési szabályszegéseknél nem alkalmazták a jogsegélyegyezményeknél megszokott bírságbehajtást. Manapság már más a módi, érdemes vigyázni, mert az EU hatóságai nemcsak a hazainál borsosabb szabálysértési számlákat állítanak össze, hanem szakítva a korábbi hagyományokkal, egyre több esetben házhoz küldik a külföldi fizetési felszólítást. 

Tíz éve ez még nem jelentett problémát, pedig már akkor is az EU tagja volt Magyarország. Sokan azonban nem tudják, vagy éppen nincsenek tisztában azzal, 2015 nyara óta már utolér bennünket a hatóság, ha egy másik uniós tagországban szegjük meg a közlekedési szabályokat. 

Természetesen kíváncsiak voltunk arra, hogy mikor és milyen vétségekért milyen büntetéseket róhatnak ki ránk, hogyan működik az országok közötti együttműködés, és hol lehet tájékozódni a tagállami szabályokról. Az EU egy közös uniós jogszabállyal tette lehetővé, hogy a tagállamok nagyon egyszerűen megosszák egymással az országukban regisztrált gépkocsik és tulajdonosaik, vagyis az üzembentartók adatait. Ezzel a szabálytalanságot elkövető vezetőt a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján ki tudják értesíteni más tagállamból is, és a vétségért járó büntetést ki is tudják szabni – írja több internetes portál is. 

A megállapított bírságot forintban kell kifizetni

Az információ-megosztás az alábbi esetekben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben – a jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási bírság esetén jelenleg nem. 

– Nem számítottunk erre – mondja Huszár Imre, aki „keresztülszáguldott” Európa nyugati felén. – Igazán nem is gondoltunk arra, hogy bármilyen büntetést kapnánk, hiszen ez eddig sem fordult elő. Évek óta minden nyarat külföldön töltünk, de még semmilyen bírságot nem kaptunk. Mostanáig… Ausztriából érkezett a csekk, ami ráadásul igencsak magas összegű volt, és egyáltalán nem volt egyszerű kigazdálkodni a családi kasszából – tudjuk meg a magabiztos sofőrtől, aki azt is elmondta, hogy nem az első ilyen levelet kapták, ám azok a kukában landoltak… 

A magyar rendőrség tapasztalata az: sokszor előfordul, hogy az autóvezetők figyelmen kívül hagyják a külföldről érkező, elsősorban idegen nyelven írott közlekedési bírságokról szóló értesítéseket, és csak akkor veszik azokat komolyan (utólagosan), amikor az itthoni rendőrségtől kapnak felszólítást a befizetésre. Tiltakozni ilyenkor pedig már késő. Az Európai Unióban érvényes megállapodás szerint ugyanis a hazai rendőrség már csak a jogerőre emelkedett bírságokról kap tájékoztatást, és csak az összeg behajtása a magyar hatóság feladata. Így sem törlésére, sem mérséklésére nincs lehetőségük. Ilyenkor már nincs mit tenni, a pénzbírságot és az eljárási költséget harminc napon belül be kell fizetni. 

A rendőrség ezért azt javasolja, hogy ha valaki bírságról szóló tájékoztatást kap, a kiszabó ország hatóságának internetes honlapján nézzen utána az ügy adatainak – különös tekintettel a gépjárműről készült fényképfelvételre. Ezt mindenütt az ügyszám beírásával lehet megtenni. Ha valóban elkövette a szabálysértést, legjobb minél előbb befizetni a bírságot. Amennyiben viszont kifogása van ellene – például mert az adott időpontban nem is járt a szóban forgó országban, vagy a gépjárműt, korábban eladta – írásban nyújtson be jogorvoslati kérelmet a kiszabó külföldi hatósághoz, amihez csatolja az esetleges bizonyítékokat, például az autóról készült fotót, az adásvételi szerződést – olvasható az Az én pénzem nevű portál összefoglalójában. 

A rendőrségi figyelmeztetés hangsúlyozza: a külföldre utazóknak hasznos utazás előtt tájékozódniuk a célország közlekedési szabályairól, és ajánlatos betartaniuk azokat. A legtöbb országban például gyorshajtás esetén sokkal kisebb a tűréshatár, mint amit itthon megszoktunk. Lakott területen már akár 53-55 kilométer/órás sebesség esetén érkezhet egy 40-50 eurós bírság, és általában a zebrát is komolyabban veszik, mint nálunk. Ausztriában pedig például érdemes figyelni arra, hogy ha a sebességkorlátozást jelölő tábla alatt az IG-L jelzés van, akkor annak környezetvédelmi okai vannak. A korlát túllépése esetén pedig esetleg nemcsak gyorshajtásért, hanem környezetvédelmi vétség miatt is kiszabhatnak büntetést, ami magasabb összeg is lehet – hívja fel a figyelmet a portál.