előadás

2021.11.18. 11:30

Terepgyakorlat az Adrián

Izgalmas és egyben tömény ismeretanyagot kínáló adriai merülésre hívta előadásában a Pannon Oktatási Központ diákjait hétfői előadásában dr. Farkas János, az ELTE adjunktusa, kutató, a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

Szabó Szabolcs

E sorok jegyzője számára már aligha kivitelezhető a tengerbiológia felé történő pályakorrekció, ám a POK diákjai számos érvet találhattak dr. Farkas János remek előadásában, hogy miért is érdemes e tudományterülettel hosszabb távon is mélyebben foglalkozni.

A Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke rövid bevezetője után áttekintést adott az Osztrák–Magyar Monarchiához és azon belül a Magyar Királysághoz is kapcsolódó tengerbiológiai kutatás történetről, érintve a Nápolyi Tengerkutató Állomás úttörő szerepét, a magyar kormány által Rijekában létesített kutatóállomást, ahonnan 1913-ban és 1914-ben két osztrák–magyar közös hajós expedíció indult útnak a Najade gőzhajón az Adriára. A fejlődési pályát az első világégés megtörte. Magyar kutatók azonban ma is aktívan részt vesznek az Adriai-tenger kutatásában szorosan együttműködve a Pulai Aquariummal, valamint az Adria Dive Búvárbázissal. Az ELTE tengerbiológiai terepgyakorlatainak rendszeres helyszíne az Isztriai-félsziget délnyugati részén található Pula (korábbi magyar nevén Póla) és Rovinj környéke.

Dr. Farkas János, az ELTE adjunktusa számos gyakorlati tanáccsal is szolgált
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap

A terepgyakorlatok során a hallgatók és a kutatók a part mentén gyűjtögetnek és természetesen merülnek, valamint kísérleti halászaton is részt vesznek. Farkas János külön felhívta a figyelmet az Isztria legdélebbi pontján található Kamenjak-félszigetre, ahol szinte minden öböl más és más élőhelyeket rejt.

A szakemberek kiemelten foglalkoznak az emberi tevékenységre visszavezethető környezetszennyezés egyre inkább érzékelhető hatásaival. Két példát is említett: a turisták által tömegesen látogatott strandok közelében megfigyelték, a fürdőzők által vízbe került naptej hozzájárul a korallok kifehéredéséhez, a tengerbe telepített szélerőművek rezgései pedig hatással vannak az élővilágra. A klímaváltozás negatív következményei is egyre látványosabban megmutatkoznak e térségben is.

Farkas János előadása második felében részletesen beszélt a tengeri életformákat befolyásoló legfontosabb tényezőkről – például az áramlatok, apály-dagály jelenség, a víz sótartalma –, valamint a főbb tengeri életformákról és élőhelytípusokról. Számos különleges növényt, szivacsot, csalánozót, puhatestűt, porcos halat is bemutatott – ezáltal is közelebb hozva hallgatóságához az Adriai-tenger csodálatos élővilágát. Gyakorlati tanácsok sokaságával is gyarapodhattak a diákok. Megtudhatták, a tengerpari nyaralás során milyen medúzákat, pókokat, rákokat érdemes elkerülni, és milyen elsősegély-technikák alkalmazhatók gyorsan és hatékonyan a helyszínen, ha már megtörténik a baj. Tavaly november végén a Magyar Tengerbiológiai Társaság kiadásában jelent meg a dr. Farkas János és dr. Németh Zsolt által jegyzet az Adriai-tenger élővilága című kötet harmadik kiadása, amely hasznos kiadvány lehet a téma iránt behatóbban érdeklődőknek. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, az elte.hu oldalon díjmentesen elérhető a Tengerbiológiai terepgyakorlatok című e-könyv.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában