2021.11.15. 11:30
Galla Endre munkásságát is őrzi és ápolja a Pentele Baráti Kör
Nem csak egy dunapentelei születésű festőművész vált híressé, akinek munkássága a nemzeti kulturális kincset gyarapítja.
2021.11.12. Pálinkás Bertalan a Pentele Baráti Kör előadása Galla Endre festőművészről Dunaújváros Intercisa Múzeum Fotón: Fotós: Szabóné Zsedrovits Enikő SzZsE Dunaújvárosi Hírlap DH
Fotó: Zsedrovits Eniko
Pentelei Molnár János sokak számára ismert, viszont Galla Endre már kevésbé, pedig festőművészként és pedagógusként is maradandót alkotott. Az ő emlékét is szeretné méltó módon ápolni a Pentele Baráti Kör, éppen ezért szerveztek már ünnepséget születésének 120. évfordulója alkalmából, múlt pénteken pedig halálának ötvenedik évfordulója alkalmából emlékeztek meg életéről és munkásságáról.
A találkozónak az Intercisa Múzeum adott otthont, ahol Pálinkás Bertalan, a Pentele Baráti Kör elnöke tartott előadást Galla Endréről. Helytörténeti kutatások alapján több érdekesség is tarkította az előadást. Kezdésként például egy 1896. szeptember 16-án keltezett házassági anyakönyvi kivonatot mutatott, amely az akkor 22 esztendős Galla Endre és a 16 éves Molnár Rozália frigyét jegyezte. Ők voltak a művész szülei: édesapja tanító, iskolaigazgató, édesanyja pedig Pentelei Molnár János húga volt. Egy évre rá, 1897. június 28-án megszületett ifjabb Galla Endre, aki idővel nagy érdeklődést mutatott a művészet iránt. A benne rejlő tehetséget gimnazista korában felismerte a nagybátyja, és bevezette a festészet műhelytitkaiba. 17 éves volt, amikor kitört az első világháború, ám kordokumentum értékű katonaportrékat készített ez időszakban is. Aztán a Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett, és művészeti szakon is tovább képezte magát. Olyan mesterei voltak, mint például Csók István és Benkhard Ágost. 1925-től kezdte tanári pályafutását, ezalatt több rajzpedagógiai tankönyv szerzője is volt. A szakma elismerésére alapított Székely Bertalan-emlékérmet elsőként neki adományozták. Pedagógusi hivatását 1962-ben fejezte be.
1971. november 9-én bekövetkezett haláláig folyamatosan alkotott. A legtöbb képét akvarell- és pasztelltechnikával készítette, jellemzően életképeket, tájképeket és portrékat alkotott. Az örökösei nagy gondossággal őrizték meg műveit.
Mint azt Pálinkás Bertalan elmondta, 2016-ban fedezhették fel általuk Galla Endre mintegy 260 alkotásából álló hagyatékát, az utóbbi négy évben pedig Dunaújvárosban és Veszprémben is rendeztek kiállítást a képekből. Bár nem tudtak most eljönni az örökösök, Gergely Andrea, a művész unokája egy levélben köszönte meg azt, hogy életben tartják nagyapja emlékét. A Pentele Baráti Kör számára három eredeti Galla Endre-festményt adományoztak, amelyek a tervek szerint a leendő Rudnyánszky-Mondbach látogatóközpont képtárában kapnak majd állandó helyet.