fontos feladat

2021.11.18. 14:00

Fontos a hidrogén a zöldjövő érdekében

Magyarország elkötelezett a hidrogéngazdaság kiépítése iránt, ez a folyamat több ezer új munkahelyet teremt, nagy mérnöki kihívásokat generál, és nagyban hozzájárul majd az ország GDP-jéhez is – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden.

MTI

Fotós: Shutterstock

Az Automotive Hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás részeként az ITM által szervezett Hidrogén-technológiával a zöld jövőért című szakmai konferencián Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár felidézte: májusban fogadta el a kormány a hidrogénstratégiát, amelynek célja, hogy áttekintést nyújtson a döntéshozóknak a hidrogénértékláncról, valamint hogy ezen belül beazonosítsák, mely területekre összpontosítsák a kormányzati ösztönzőket.

Fontos feladat még a hidrogén előállításának zöldítése, ugyanis – bár vannak környezetkímélő előállítási módok – az országban többnyire fosszilis tüzelőanyagok (pl. földgáz – a szerk.) segítségével állítják elő a hidrogént – jegyezte meg. A lehetséges megoldások közül példaként említette, hogy fel lehetne használni hidrogén előállítására a Paksi Atomerőműben termelt éjszakai áram többletét.

Kiemelte, Magyarország nagyon jó adottságokkal rendelkezik a földgázszállítás és -tárolás területén: több mint 6 milliárd köbméter földgáztárolási kapacitás van az országban és a földgázhálózat is jól kiépített. Az államtitkár szerint fontos lenne látni, hogyan lehet ezt a hálózatot hidrogén szállítására, tárolására használni. Ugyanakkor jelezte, már indultak pilot projektek a kérdés tisztázására.

Ezenfelül célul tűzték ki, hogy két hidrogénvölgyet is kiépítenek az országban: az egyiket Paks-Dunaújváros, a másikat Miskolc térségében. A völgyekben a tervek szerint megjelennek majd a hidrogénellátási lánc, a hidrogén-ökoszisztéma különböző elemei. MTI

Zöldacél: koksz helyett hidrogénnel

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 73 százalékáért az energiafogyasztás (áram, fűtés, közlekedés) felel, ezen belül is a legnagyobb mértékben az ipari fogyasztás, a gyártás, és ha még tovább bontjuk ezt a kategóriát, akkor a vas- és acélipar áll az élen, ami a világ teljes kibocsátásának 7,2 százalékát produkálja. A „hagyományos” acélgyártáshoz nyersvas (is) szükséges. A nyersvasgyártás folyamata pedig azzal kezdődik, hogy a vasércből eltávolítják az oxigént, amit hagyományosan koksz elégetésével végeznek. Ezt hívják redukciónak, ebből ered a jelentős szén-dioxid-kibocsátás. Az ún. Hybrit-eljárás a redukciót nem koksszal, hanem hidrogénnel végzi, amit ráadásul megújuló energiaforrások – így például atomerőműben előállított elektromos áram felhasználásával (lásd. fentebb!) – elektrolízises eljárással állítanak elő. A hidrogénredukcióval létrejövő vasszivacsot az acélhulladékkal együtt teszik az ívkemencébe, amelyből ún. elektroacél lesz. A vasérc hidrogéngázzal való redukálása során gyakorlatilag zéró szén-dioxid-kibocsátással kell számolni. A vízgőz az egyetlen melléktermék. Forrás: Qubit

Vezető képünk illusztráció.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában