A zsarolás esete, büntethetősége

A zsarolás büntethetőségéhez az is kell, hogy jogtalan haszonszerzési szándék álljon fenn a zsaroló részéről, valamint vagyoni hátrányt okozzon a megzsarolt személynek.

Zsarolás esetén az elkövetőt az esetek többségében előzetes letartóztatásba helyezik.

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik. Fontos megjegyezni, hogy zsarolás esetén a törvényhozó a kísérletet is ugyanolyan súlyosan bünteti, mintha a bűncselekményt befejezték volna.

A zsarolásnak, két mozzanata van, az egyik az, hogy az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel olyan cselekményre kényszeríti a sértettet, ami a sértett számára vagyoni hátránnyal jár.

A másik, hogy a sértett az akaratot hajlító erőszak, vagy fenyegetés hatására eleget tesz a zsaroló követelésének, azaz nem önszántából olyan cselekményt tanúsít, ami miatt vagyoni hátránya keletkezik.

A zsarolás alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zsarolás esetén a gyanúsított személyi szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására kerül sor. Az előzetes letartóztatást fegyház végrehajtási fokozatban foganatosítják.

Tényállásszerű fenyegetésről akkor beszélhetünk, ha a megfenyegetett személyben komoly félelmet válthat ki a zsaroló által kilátásba helyezett súlyos hátrány. A bírói gyakorlat szerint megállapítható a zsarolási fenyegetés akkor, ha az elkövető azzal fenyegeti meg a sértettet, hogy bűncselekmény elkövetése miatt feljelenti a rendőrségen, ha nem fizeti meg a bankszámlájára az általa megjelölt összeget.