Egy egész generációt aláztak meg, a sebek maradnak

A Nádasdy család neve már a XIII. században feltűnt a magyar történelemben, de főnemesi rangra Nádasdy Tamás (1498–1562) révén kerültek, aki a nádori tisztséget töltötte be. A család főnemesi ágának férfivonala 2013-ban Nádasdy Ferenc halálával szűnt meg.

Nádasdladány ­eredetileg egy kis település volt Fejér megyében Sárladány elnevezéssel, a névváltozás akkor történt meg, amikor a XIX. század közepén Nádasdy Lipót megvásárolta a birtokot, és kérelmezte a falu átnevezését Nádasdladányra. A most felújított kastély Nádasdy Ferencnek és feleségének, Zichy Ilonának a nevéhez köthető, ők építették az új családi otthont egy 1500-as évek Tudor-kort idéző kastély mintájára, amely egyedülálló az országban. A kastély 1873 és 1876 között épült, és korának egyik legkorszerűbb épületének számított.

Elég, ha csak a légfűtéses rendszeréről, hatalmas víztározójáról beszélünk, aminek köszönhetően minden szinten angol WC volt. De nem mindennapi a beszélőcsőrend­szer, amely a hatalmas épületben a kommunikációt biztosította. Az egyik ilyen beszélőkészüléket e sorok írója is füléhez tette, és csak annyit hallott: „gróf úr, a hintója előállt”. De ezt már tehette egy korhű ruhában, hiszen sok mindent fel lehet próbálni a kastélyban, sőt, néhány akkordot még le is játszott a szalonban lévő Petrof zongorán.

Az, hogy interaktív a látogatás, talán annak is köszönhető, hogy a második világháború alatt és után a kastély nagyon lerobbant, alig maradt eredeti bútor, korabeli fotók alapján újították fel a kastély berendezéseit. Ez persze nem volt egyszerű dolog, hiszen az 1900-as évek elején fekete-fehér képek készültek. A festett tapéták színeire ezért csak a korabeli leírásokból következtettek a restaurátorok.

Érdekesség, hogy a felújításkor attól az angol William Morris cégtől rendelték meg a tapétákat, amelytől a XIX. század végén az építők is.

Külön érdemes megemlíteni a könyvtárat, amelyet ma bárki használhat, olyan ritkaságokkal, mint például ­John Miltonnak, a barokk irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának a műveivel.

A huszonötezres könyvgyűjteményből mindössze ezerötszáz maradt

Sajnos a könyvtár nem úszta meg a második világháborút, az egykor huszonötezres gyűjteményből mindössze 1500 maradt meg, és a nagy pusztító kivételesen nem a szovjet hadsereg, hanem a német volt.

A keletről előrenyomuló Vörös Hadsereg ellen visszavonuló németek ugyanis 1944-ben a kastélyban húzták meg magukat, és végezték a barbár pusztításukat. (Ami a kastély könyvtárából, bútorzatából, festményeiből megmenekült, az Radó Mária grófnénak köszönhető, mivel a legértékesebbnek gondolt dolgokat befalaztatta.)

Tragikus sorsa volt a kastélynak a második világháború után is. A Nádasdy családnak – mint annyi arisztokrata családnak – menekülnie kellett a kommunisták elől, a kastély pedig ott maradt gazdátlanul. Ami így nem teljesen igaz, bár nem nevezhetjük gondos gazdának sem a honvédséget, sem a rend­őrséget, sem a Hajósok és Vas­utasok Szakszervezetét, sem a textilgyárat, sem a Tőzegkitermelő Vállalatot, amelyeknek ideig-óráig „otthona” volt a kastély. Arról nem is beszélve, hogy amikor a Honvédelmi Minisztérium tulajdonába került az épület 1982-ben, attól kezdve 1994-ig üresen állt.

A kastély kapcsán mindenképpen meg kell említeni az Ősök csarnokát. Ez Magyarországon egyedülálló, itt láthatóak a Nádasdy család meghatározó családfőinek és az ugyancsak fontos szerepet játszó feleségeknek egész alakos portréi. Külön kiemelendő a kastélyt építtető Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona portréja, ezeket Benczur Gyula festette.

De ott van a biliárdterem, ahova a hölgyeknek nem volt bejárásuk, és egy olyan biliárd­asztal, amelyet egy perc alatt át lehetett alakítani pingpongasztallá.

De hatalmas élmény a télikertben is időzni, aminek különlegessége, hogy egybeépítették a kastély kávézójával, így akinek kedve van, a gyönyörű télikertben helyet foglalva is elfogyaszthatja italát.

Ami még különlegesség, hogy több helyiségben is film­vetítést nézhetünk a kastély, a Nádasdy család történetéről. Az egyik legérdekesebb a nyolcvannégy éves Nádasdy Borbálával való beszélgetés.

Ebből kiderült, hogy Magyarországról Bécsbe menekült, de onnan Párizsba már szökött. A különbséget abban látja, hogy itthonról a kommunisták elől menekülnie kellett, viszont Bécsből szökött, mert ott nem érezte jól magát, és színésznői szerződését felrúgva Párizsba szökött. Ott harminc évig élt francia férjével. Elmondása szerint hosszú évekig csak azon dolgozott, hogy a franciákkal megértesse, a magyarok se nem nácik, se nem kommunisták. Sőt, azt is kiemelt céljának tartotta, hogy a férjét többször is elvigye Erdélybe, megmutatni a magyarság ottani életét.

Most Veszprémben él – férje időközben meghalt –, és keserűen emlékszik vissza arra, amikor „kihúzták alóluk a talajt”.

„Egy egész generációt aláztak meg, és tették földönfutóvá a családjaikkal együtt, és magyar a magyarral tette ezt. Munkát egy arisztokrata sem kaphatott. Nagy traumaként éltük meg, a sebek máig megmaradtak.”

Végezetül csak egy történet a Nádasdy családról, de ez a viselkedés jellemző volt az egész magyar arisztokráciára. Amikor Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona inasa és a család dadusa összeházasodott, telket, házat ajándékoztak nekik, és az esküvőn a grófi pár volt, aki felszolgált.

(Forrás: a kastélyban ajándékba kapott Nádasdladányi Nádasdy-kastély és a Műemlék Kastély- és Vármagazin különszáma.)