Az időjárással a legjobb szakember sem csatázhat

Tehát, mi is a helyzet? Az agrarszektor.hu szerint Magyarországon az egy évvel korábbinál, 14 százalékkal magasabb áfa és szállítási költség nélküli, átlagosan 63,9 ezer forint/tonna termelői áron kereskedtek az étkezési búzával július második hetében. A takarmánybúzát 23 százalékkal drágábban, tonnánként 61,3 ezer forintért, a takarmánykukoricát pedig 60 százalékkal magasabb, 79,8 ezer forintos tonnánkénti áron adták július második hetében.

Márkli János, a Pentele Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője elmondta, elkerülhetetlen, hogy a pék- és a húsáruknak ne emelkedjen meg az ára a közeljövőben.

– Az aszályos időjárás miatt kevés a termés, de ez nemcsak nálunk jellemző, hanem több európai országban is, és alapvetően a gabona világpiaci ára nagyon megemelkedett. Az árak azért is növekedtek, mert a gyengébb terméssel nem jár kisebb ráfordítási költség, sőt, nagyobb. A malomipar biztos hogy nem tudja az áremelkedést benyelni, de az állattenyésztők még rosszabb helyzetben vannak, mivel a takarmány ára jelentősen megnőtt. Most még nem nagyon érezni az áremelkedést, mert sok feldolgozónak, cégnek voltak tartalékaik a korábbi, olcsóbb gabonákból, de ezek mára elfogytak, így elkerülhetetlen a jelentős áremelkedés a pékáru és a húspiacon – tudtuk meg a szakembertől.

Márkli János szavait megerősítette a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József, aki a pénzcentrum.hu-nak nyilatkozta az alábbiakat.

– A sütőipari cégek nem tudják tovább lenyelni az alapanyagárak emelkedését. A búza harminc százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor. Az étkezési gabona és a nyersanyagárak emelkedése, valamint a bérköltségek növekedése miatt drágulhat leginkább a kenyér és a péktermék a közeljövőben.

Septe József kifejtette, hogy a sütőipar nem egy olyan ágazat, ahol hatalmas nyereségek vannak, ezért nem olyan nagy az eredménytermelő képessége, emiatt a megnövekedett költségeit kénytelen lesz áthárítani a vásárlókra. Mint az elnök elmondta, a tavaly ilyenkori árakhoz képest durván harminc százalékkal ment fel a búza ára. De van olyan minőségi búza, amely még ennél is jobban drágult. Tavaly ilyenkorhoz képest az energiaár 30–40 százalékkal emelkedett, a gázolaj is 80 forinttal drágult idén januárhoz viszonyítva, „ezeket valakinek ki kell fizetni, nem tudják a vállalkozások tovább finanszírozni” – sorolta.

A sütőipari cégek már nem tudják lenyelni az alapanyag­árak emelkedését – nem kedvez a klíma sem

A KSH adatai szerint múlt hónapban háromszázkilencvenöt forint volt átlagosan a fehér kenyér kilója, azonban a boltokban már bőven négyszáz forint feletti árazással találkoznak a vásárlók. Az áremelkedés pedig nem áll meg: a gabona drágulása, a forint gyengülése, a járvány okozta válság mind felelős ezért az áremelkedésért. A svéd, osztrák vagy dán árszintektől még messze vagyunk. Magyarországon még nem is panaszkodhatunk különösebben a kenyérárakra a legtöbb uniós tagállamhoz képest. A kenyér nálunk csaknem huszonhét százalékponttal kevesebbe kerül, mint az EU-ban átlagosan, például a dánok 52,6 százalékponttal többet fizetnek a pékáruért. Az Euro­stat adatai szerint a kenyérfélék olcsóságának rangsorában hazánk a negyedik, csak Lengyelország, Bulgária és Románia van előttünk.

A másik kényes kérdés a hús ára. A szakemberek szerint a közeljövőben itt várható a legnagyobb áremelkedés. Ami egyértelműen a takarmánygabona drágulásának a következménye. Már most látható, hogy nemrégiben még ötszáz forint körül fizettünk egy kilogramm csirkecombért, most már minimum nyolcszázat kell letennünk a pénztárban.