Újabb haltetemeket kellett összegyűjteni a Velencei-tóból

A Magyar Országos Horgász Szövetség, a Velencei-tó horgászati vízhasznosítója néhány perce közleményt adott ki, amelyben összefoglalta a kialakult helyzetet, amely természetesen szorosan összefügg a krónikusan alacsony vízállással.

„Június második felében halpusztulás történt a Velencei-tó területén és az akkori, 4 tonnát meghaladó veszteség a halállomány mintegy 1,5%-át érintette. A tapasztalt sajnálatos, de nem egyedi jelenség kapcsán a károk és a negatív turisztikai következmények enyhítése céljából gyorsan kialakult egy hatékony helyi összefogás, majd megkezdődött a kormányzati intézkedések előkészítése a vízpótlás lehetőségeinek vizsgálatára, az ökológiai szempontok szerint is elfogadható tartós megoldás kidolgozására és megvalósítására. Sajnos augusztus 13-án újabb, de jelenleg a júniusinál lényegesen kisebb intenzitású halpusztulás kezdődött a vízterületen.”

A jelenséget észlelve a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége munkatársaival és a horgászszervezetek önkénteseivel ismét azonnal megkezdte az elhullott halak begyűjtését és azonosítását. Az érintett partszakaszokról rendszeresen begyűjtötték az elhullott halakat. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a harmadfokú vízminőség-védelmi készültség esetleges újbóli elrendelése tárgyában hétfőn születhet döntés, ha azt a mért adatok indokolják. A jelentés így folytatódik:

„Jelenleg kijelenthető, hogy a Velencei-tó vízminősége a fürdési, vízisport és egyéb rekreációs igénybevételi szempontok oldaláról jó, így a helyzet e tárgyban azonnali korlátozást, beavatkozást nem igényel. A helyszíni tapasztalatok alapján az elpusztult és összegyűjtött halak zöme karika- és dévérkeszeg, valamint a termete okán látványosabb busa volt, de ponty, amur és süllő is volt az elhullott halak között. Az eddigi szakvélemények szerint az ismét lokális oxigénhiányban elpusztult halak begyűjtött mennyisége a második havária-jelenség eddigi három napja alatt mintegy 300 kg. Bizakodásra ad okot, hogy a meteorológiai előrejelzések alapján legkésőbb keddtől javulhat a helyzet, mert élénkülő légmozgás, lokális csapadék és jelentősebb lehűlés is várható.”

A horgász szövetség a maga részéről ismét jelezte, hogy a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a közeljövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozását és kivitelezését, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés beindítását igényli.

„A vízellátás megoldása, annak biztonsága – a halgazdálkodáson, a halállományon messze túlmutatva – a térségi turizmus, az itt élők életminősége érdekében is kiemelten fontos kormányzati feladat. A tárgyban az első kormányzati intézkedések már meg is történtek, s első körben a horgászszövetség is bevonásra került a tó jövőjének tervezése tárgyában. Ide tartozik, hogy az elmúlt hetekben megvizsgálásra került tó felett, annak vízgyűjtőjén elhelyezkedő a Pátkai- és Zámolyi-víztározók vízminősége, vízmennyisége is.

A két tározó vízszintje szintén kritikusan alacsony, de eldőlt, hogy a Zámolyi-víztározót lehalásszák és vizét a Velencei-tóba engedik.

„Eloszlatva a kételyeket és cáfolva a szándékos hírtorzításokat azt is látni kell, hogy a két víz minősége jelenleg jelentősen rosszabb, mint a Velencei-tóé, s a teljes vízkészlet átengedése – azon túl, hogy esetleg berobbantaná a velencei algaképződést – csak pár cm-t és így csak pár napi párolgási vízveszteség-pótlást jelentene, a helyi élővilág pusztulása mellett. Megjegyzendő, hogy erre már volt korábban gyakorlati példa is. Mivel a MOHOSZ mindhárom érintett állami tulajdonú vízterület halgazdálkodási haszonbérlője, így számára nem kérdés, hogy a Velencei-tavi problémák megoldása, kárenyhítése az első számú prioritás. Ennek érdekében, ha a vízminőség azt engedi, szeptember végén a Zámolyi-víztározó lehalászásra, majd leengedésre kerül. A MOHOSZ felhívja arra is a figyelmet, hogy a vízgyűjtő további, felső elemeinek és területeinek vízhasználatát, vízminőség-befolyásolási hatását is célszerű megvizsgálni a komplex szakértői megoldás, a hasznosítással arányos kockázatcsökkentés érdekében.”