2021.08.07. 18:00
A végrendelet megtámadása
A végrendelet megtámadásának akkor van helye, ha a végrendelet érvénytelen vagy hatálytalan.
Fotó: Shutterstock
Amikor a végrendelet érvénytelen, az azt jelenti, hogy a létrejöttétől kezdve olyan hibája van, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a jogi hatását kifejtse. Lehetséges, hogy a végrendeletnek csak egy része érvénytelen, mint például a végrendelet megalkotásában az érintett tanún kívül további két tanú nem vett részt. Ekkor a tanúnak szóló juttatás érvénytelen, de a végrendelet többi része érvényes.
A végrendelet megtámadására az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel a rá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Az első csoportba tartozik például az, aki az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult az olyan végrendelet tekintetében, amelyben az örökhagyó másra hagyta a vagyonát. A bíróságok nem minden esetben kezelik szigorúan azt a feltételt, hogy a megtámadásra az jogosult, aki maga örökölne. Például a végrendeletben foglalt kitagadás érvényességét megtámadhatja az is, aki a kitagadás hiányában kötelesrészre lenne jogosult. Ám a kötelesrész nem számít öröklésnek, a kötelesrészre jogosult pedig nem örökös. Azonban a bíróság elfogadja az ilyen megtámadás jogát is, mivel a kötelesrészre való jogosultság alapja éppen az a közeli hozzátartozói viszony, ami a törvényes öröklésnek is az alapja.
A megtámadásra jogosultak másik csoportja, akikre az örökhagyó végrendeletében kötelezettséget vagy más terhet rótt. A megtámadás jogával élő személynek a megtámadásról nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozatban meg kell jelölnie, hogy milyen okból tartja a végrendeletet érvénytelennek vagy hatálytalannak.
Fontos, hogy a végrendelet megtámadására vonatkozó jog az örökhagyó halálától számított 5 év elteltével évül el.