A sírkerti szeméthegyeken túl

A temetés után sok gyászoló életének az egyik legfontosabb helyszínévé válik a temető. Ott, még ha szimbolikusan is, de találkozhatunk azzal, aki nemrég még a mindennapjaink valóságos része volt. Ezért a temetőben sétálva a szépen faragott sírkövek a feliratokkal nemcsak azt hirdetik, hogy ki alussza örök álmát a föld alatt, hanem azt is, hogy kik akarnak emléket állítani neki. Így bár a temetők a holtak kertjei, de nagyon is az élőkről szólnak. Az elhunyt személy meglátogatása a sírjánál, a sír gondozása, néhány szál virág elhelyezése megnyugvással szolgál a gyászoló léleknek. A temető csendes magányában a kilátogató hozzátartozók próbálnak békére lelni, mert a szeretett hozzátartozó elvesztésével járó reményvesztettség és kilátástalanság érzete nehezen feldolgozható, fájdalmas dolog.

Ezért különösen megrázó a dunaújvárosi temető 6-os főútról megközelíthető bejáratánál elénk táruló borzalmas szeméthegyek látványa. Ha nem a saját szememmel látom, el sem hiszem, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A temetőben kihelyezett hulladéktárolók összegyűjtött tartalma láthatóan az alapja a kerítés mentén kialakult szeméttelepnek. A legmegdöbbentőbb számomra a gyászkoszorúcsontvázakon a búcsú szalagok és a kidobott fejfák voltak, amelyeket a gyászolók a temetés vagy a sírkövek elkészülte után leszedtek és – bízva a temető tisztán tartásával megbízott szakemberek kegyeletteljes gondoskodásában – kidobtak a kijelölt gyűjtőkbe. Gondoljon csak bele a kedves olvasó, hogy az imént lefestett temetői golgotán az ön hozzátartozójának hajdan volt fejfáját pillantja meg.

Természetesen a szemét szemetet szül, ezért kidobott ágybetétek, zuhanytálcák, hűtők, autóalkatrészek, műanyag kismotorok, zsákszámra kidobott kommunális hulladék is van a temető bejárathoz vezető úton. Ehhez kapcsolódóan pedig környezetkárosítás, elszaporodó rágcsálók és a tűzveszély is mind reális és kicsit sem túlzó veszélye is egyértelmű a területen. Bár nem tisztem felelőst keresni, de egy ház előtt az ingatlantulajdonos feladata a karbantartás. Ebben az esetben is szükség van a köztemető tulajdonosának vagy az üzemeltetőnek a közbelépésére, mert megítélésem szerint méltatlan és kegyeletsértő állapot uralkodik a temető bejáratánál, amely nagyon megnehezíti, vagy éppen teljességgel ellehetetleníti a gyász megélését.

Végezetül csak annyit, hogy a történészek és a régészek ismereteim szerint azért szentelnek különös jelentőséget a feltárt síroknak, mert a temetkezés módja és helyszíne sokat elárul a vizsgált társadalmi csoportról, az elődökhöz, ősökhöz való viszonyáról, amely a csoport identitásának alapja. Ez lenne a jelenlegi korlenyomat? Tiltakozom!

Temetői hulladék meg gazdálkodás

A temető üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, temetőszabályzatban, továbbá köztemető esetén önkormányzati rendeletben és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.

A hatályos törvény szabályozása szerint „az üzemeltető – többi között – összegyűjti és elszállítja a hulladékot”. Nos, az olvasónk által beküldött fotók ennek éppen az ellenkezőjéről árulkodnak. A hulladékgazdálkodási törvényben leírtak alapján ugyanis a hulladékkezelést, szállítást csak engedéllyel rendelkező cég láthatja el. Ezzel pedig jelenleg Dunaújvárosban és környékén kizárólag a Dunanett és a Vertikál rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy szerződést kell kötni az üzemeltetőnek velük. Ha megvan a szerződésük, akkor a szerint kellene eljárniuk. Dunaújváros MJV önkormányzata a dunaújvárosi temető üzemeltetésére tavaly augusztusban a Borostyán Tóth Kft.-vel kötött szerződést.