A vagyonelkobzás alkalmazása

Nem büntetésről – pénzbüntetésről – van szó, hanem hogy bűncselekmény elkövetése útján senki se gazdagodjon.

A vagyonelkobzás alkalmazása, illetve mértéke nem veszélyeztetheti vagy korlátozhatja a sértett vagyoni kárának gyors és teljes megtérítését.

A sértett kárának jóvátételéhez nagyobb érdek fűződik, mint a vagyonelkobzás elrendeléséhez. Ennek megfelelően a büntetőeljárás eredményeként helyre kell állítani az elkövető és a sértett korábbi, a bűncselekmény elkövetése előtti vagyoni helyzetét.

A fentieknek megfelelően nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. Ha a bíróság a sértett polgári jogi igényének helyt ad, annak összegével a vagyonelkobzás mértékét csökkenti. Amennyiben azonban a megítélt polgári jogi igény mértékét a vagyonelkobzás alá eső vagyon mértéke meghaladja, a különbözetre vagyonelkobzást kell elrendelni. Nem rendelhető el természetesen vagyonelkobzás, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.

Fontos tudni, hogy vagyon­elkobzás nem csak a vádlott vagyonára rendelhető el. Ha a bűncselekménnyel más gazdagodott, például az elkövető a gyermekének vett házat, és bizonyítható, akkor a vagyon­elkobzást erre is el lehet rendelni. A vagyonelkobzást biztosítja kényszerintézkedésként a zár alá vétel. Ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg, ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának zár alá vétele rendelhető el.