Aktív vagy passzív a vesztegetés

Mivel olyan cselekményről van szó, ahol a résztvevők között teljes egyetértés és érdek­egység van, így a vesztegetés nehezen felderíthető bűncselekmény.

A vesztegetés egyik fajtája a hivatali vesztegetés, amit hivatalos személyként vagy vele kapcsolatban lehet elkövetni. A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés esetén a hivatalos személy. A vesztegetés másik fajtája az, amikor a vesztegetéssel kapcsolatban költségvetési vagy gazdálkodó szervezet, illetve társadalmi szervezet dolgozója érintett.

A vesztegetés elkövetési magatartása jogtalan előny kérése, jogtalan előny ígéretének elfogadása, vagy akár a jogtalan előny kérőjével, elfogadójával történő egyetértés. Ezeket a magatartásokat passzív vesztegetésnek nevezzük.

Az aktív vesztegetés azt jelenti, hogy a fenti személyek működésével kapcsolatban neki, tehát a hivatalos személynek vagy költségvetési, gazdasági stb. szerv dolgozójának, vagy rá tekintettel másnak, működésével kapcsolatban jogtalan előnyt adnak vagy ígérnek. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget.

Minősítő körülmény lehet, ha a jogtalan előnyért a megvesztegetett fél a hivatali hatáskörét túllépi, kötelességét megszegi. Ugyanígy számít az is a büntetőjogi megítélés során, hogy vezető beosztású személyről, fontosabb ügyről van-e szó.

A vesztegetés ügyében nyomozhat a rendőrség, de ha például rendőr érintett az ügyben, akkor a nyomozó ügyészség végzi a nyomozást. Országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, polgármesterek ügyében a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség végzi.