Az atomipari gyakorlati képzésben előnyünk van

A Dunaújvárosi Egyetemre látogatott csütörtökön dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos. Süli Jánossal, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, Kovács Pállal, a Miniszterelnökség Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárával és dr. András István rektorral a felsőoktatási intézmény jövőjéről tárgyaltak, közben megtekintették a campust is.

Mint arról már korábban beszámoltunk, a Dunaújvárosi Egyetem szenátusa a januári ülésén az intézményfejlesztés érdekében egyhangúlag támogatta a modellváltáshoz kapcsolódó elképzeléseket.

Korábban tíz felsőoktatási intézmény vált alapítványi fenntartásúvá, és most újabb tíz intézmény, köztük a Dunaújvárosi Egyetem vár a parlament jóváhagyására.

Stumpf István lapunknak elmondta, a módosító indítványok megtárgyalása és a záró vita után remélhetőleg április végére elfogadja a parlament a törvényeket, és az átalakítások után az egyetem augusztus 1-től már az új modell szerint fog működni. Az Ország­gyűlés döntése alapján minden modellváltó egyetemen egy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány lép az állami fenntartó helyére. A minisztérium, mint a jelenlegi fenntartó kijelöli a kuratórium elnökét és tagjait, a felügyelőbizottságot, a vagyon­ellenőrt és könyvvizsgálót. A törvény előírja, hogy a szenátus egy tagot delegálhat a felügyelőbizottságba. A mi egyetemünk ezt a döntést már meghozta, dr. András Istvánt választották meg a képviseletre. Azt is tudjuk, hogy a kuratórium elnöke Süli János lehet.

A modellváltás két fő kérdés mentén vált ki ellenvetést, amelyeket Stumpf István tisztázott is. Az egyik, hogy a szervezeti átalakítással nem privatizálják az intézményeket. Az állami vagyon olyan vagyonkezelő alapítványi keretbe kerül át, amelynek a közfeladat ellátásához, tehát a felsőoktatáshoz kötött gazdálkodást kell folytatnia. Az átalakulás nagy előnye, hogy az intézmény kiszabadul a bürokratikus szabályok korlátozásából, nagyobb szabadságot kap az üzleti szférával való kapcsolattartásra, olyan belső motivációs és bérezési rendszert alakíthat ki, ami arra ösztönzi az oktatókat, hogy az egyetemre koncentrálják oktatói-kutatói tevékenységüket, megteremtve a jobb teljesítményi és minőségi érdekeltséget.

A másik, fontosabb felvetés az egyetemi autonómia sérülésére irányul. A kormánybiztos elmondta, hogy az oktatási és kutatási autonómia az Alaptörvény által is védett alkotmányos érték, a szenátus pedig a felügyelőbizottságba történő delegálás jogával ráláthat a kuratórium tevékenységére, valamint a véleményezési és javaslattételi jogát az egyetem alapszabályában kell rögzíteni. – Mindenki érdekelt abban, hogy jól működő, versenyképes tudást közvetítő egyetem jöjjön létre. Szervezeti értelemben pedig megszűnik a fenntartói függőség az államtól, sokkal önállóbb lesz az intézmény, nagyobb lesz a mozgásszabadsága – hangsúlyozta Stumpf István.

Vázolta, hogy az új rendszerből az állam nem vonul ki, finanszírozási szerződésekkel továbbra is támogatója marad az egyetemi tevékenységnek. Sőt, szeptembertől oly módon alakítják át a finanszírozást, hogy nemcsak a hallgatói létszámot veszik alapul, hanem adnak pénzt kutatásra és infrastruktúra felújítására.

A kormány az Európai Unió helyreállítási alapjából 1500 milliárd forintot az egyetemekre kíván fordítani a felsőoktatás minőségelvű átalakítása érdekében (most az egyeztetések zajlanak, hogy milyen feltételekkel hívható le és juttatható a támogatás). Kérdésünkre a kormánybiztos azt mondta, ez a forrás lehetőséget adhat a PPP-konstrukciók kiváltására is. Ezek a 2004–2010 között megkötött projektek rendkívül eladósították az egyetemeket, jelentős terhet rótt a költségvetésükre. A Dunaújvárosi Egyetem korábban már két ilyen hitelkonstrukciót kiváltott a kormány segítségével, jelenleg tárgyalás alatt van egy harmadik. – A Dunaújvárosi Egyetemnek az a nagy előnye, hogy olyan gyakorlati képzést tud biztosítani a hallgatóknak a fejlődésben lévő atom­iparban, amelyet más egyetem nem. Olyan kooperáció alakulhat ki Paks és Dunaújváros között, amely a földrajzi adottságok, a személyi átfedések okán komparatív előnyt jelent. Elemi érdeke a városnak is, hogy az egyetem hozzon ide diákokat, megerősítve a képzési portfóliót.

A mostani látogatásom során fantasztikus volt látni, hogy az informatika, a robotika, a hegesztés területén milyen technológiákkal, laborokkal rendelkezik az egyetem, illetve azt is, hogy a felmenő rendszerű képzés is biztosított a Bánki középiskolával – mondta a kormánybiztos.

A modellváltás arra ösztönzi az egyetemeket, hogy vegyék figyelembe a digitális korszakváltás kihívásait, igazodjanak a megváltozott környezethez. Mint azt Stumpf István részletezte, közelebbi kapcsolatot kell kialakítani a felhasználói oldallal, az ipari, az üzleti szférával. Olyan programok szükségesek, amelyek kölcsönösen tudják segíteni a kutatást és a gyakorlati alkalmazást. – Dunaújvárosnak az lesz a nagy előnye, hogy Pakssal szorosan együttműködve és az innovációs laborok révén hidat tud építeni a gyakorlati élet és az egyetemi képzés között – tette hozzá a kormánybiztos.

Az új felállásban saját bevételi lehetőségeket is elindíthatnak az egyetemek, részben kutatásokból, részben pályázatokból, részben az üzleti szférából. Utóbbinál kifejezetten K+F-es támogatásokból tudnak hasznot hozni a felsőoktatási intézmények számára. Stumpf István említette azt is, hogy szó van még nem hagyományos módszerekről is, ilyen lenne például az egyetemi kötvény vagy egy vállalat és egyetem által közösen létrehozott kockázati tőkealap, amellyel bizonyos kutatásokat lehet finanszírozni. Az állam pedig 15–20 éves stratégiai megállapodást köthet az egyetemmel, 3–5 éves képzési támogatásról. Minden modellváltó egyetemnél az új költségvetés részét képezi szeptemberben, majd januárban 15-15 százalékos béremelés is.