Augusztustól alapítvány működteti az egyetemet

A múlt pénteki lapszámunkban részletesen foglalkoztunk az egyetemi modellváltás kérdéséről. A fenntartóváltás folyamatáról, előnyeiről Stumpf István, a felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos nyilatkozott lapunknak. Korábban már több állami felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásúvá, és most újabb egyetemek modellváltása szerepelt az Országgyűlés napirendjén. Többek között a Dunaújvárosi Egyetem is kezdeményezte az átalakulást, mert ezáltal az egyetem a piaci szereplők igényeihez gyorsabban alkalmazkodó, a fiatalok számára a jelenleginél is korszerűbb képzést biztosító intézménnyé válhat. A modellváltás lényege, hogy az intézmény fenntartására vagyonkezelő alapítványt hoznak létre, amelynek lesz kuratóriuma és felügyelőbizottsága is, az intézmény működtetése során pedig jobban nyithatnak a gazdasági-ipari szektor felé.

Az egyetemek modellváltásáról, alapítványok létrehozásáról kedden hozták meg a döntést a honatyák. Az MTI beszámolója alapján, a parlament 134 igen, 59 nem szavazattal fogadta el a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott, a közfeladatot ellátó köz­érdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló sarkalatos törvényt. Emellett az Ország­gyűlés (szintén a kormány kezdeményezésére) létrehozott 16 alapítványt is, ebből 11 felsőoktatási intézmény fenntartója lesz. A mostani döntés értelmében alapítvány működteti a jövőben a Dunaújvárosi Egyetem mellett a szegedi, a pécsi, a nyíregyházi, a debreceni egyetemet, a Magyar Táncművészeti Egyetemet, az újonnan létrejövő Tokaj-Hegyalja Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemet. Nem alakul alapítványi formába, de a katolikus egyházhoz kerül az egri Eszterházy Károly Egyetem.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály összesen 32 alapítványt sorol fel, ezek közül 21 felsőoktatási intézmény fenntartója. Az alapítványi forma egy sajátos magánjogi jogalany, amely az oktatáson túl olyan közfeladatokra is alapítható, mint a kultúra, a hagyományőrzés, a tehetséggondozás, a nemzeti kultúra megőrzése, az örökség- és a klímavédelem, az épített és természeti környezet védelme. Az alapítvány létrehozásakor az alapítónak biztosítania kell legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont. Az állami költségvetés tervezésekor pedig „előresorolt tényező” ezen alapítványok finanszírozási feltételeinek a biztosítása. Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el (őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki). Kedden napvilágot látott a kuratóriumi tagok névsora is. A Mandiner információi szerint a politika, a gazdaság, a kultúra és a tudomány világának képviselői kapnak helyet az új kuratóriumokban.

A Dunaújvárosi Egyetemen várhatóan Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter kerül a kuratórium élére; a testület tagja Szilá­gyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, Palotás Béla, az intézmény professzor emeritusa, főiskolai tanár, Roósz András Széchenyi-díjas kohómérnök, a Miskolci Egyetem tanszékvezető professzora, valamint Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkár lesz. Kötelező háromfős felügyelőbizottságot is létrehozni. Ha üresedés van egy kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági poszton, akkor a két testület együtt határoz az új tagról. A törvény azt is meghatározza, hogy ha az állam az alapítvány közfeladat-ellátását nem teljes egészében vagyonjuttatással biztosítja, a feleknek megállapodást kell kötniük. Ez a keretmegállapodás legalább 15, legfeljebb 25 évre szól, ezen időtartam alatt 3–5 évente meg kell állapodni a részletes feladat-finanszírozásról.

A mi egyetemünk eddig is fontosnak tartotta, hogy a képzési kínálata kövesse a gazdasági igényeket és illeszkedjen ahhoz. Az intézményfejlesztési terv részeként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával május 11-én megalapítják a Területi Innovációs Platformot a Dunaújvárosi Egyetemen. A platform célja, hogy a térségi innovációs környezet meghatározó szereplőinek (szakpolitikusok, felsőoktatási és kutató intézmények, vállalkozások és szakmai szervezetek) kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek, az intelligens szakosodási stratégia mentén fokozva egy-egy térség innovációs képességét. Az eseményt online fogják közvetíteni.