A zár alá vétel elrendelése

A zár alá vétel tárgya lehet bármilyen ingóság, ingatlan, így például lakás, gépkocsi, azaz minden vagyontárgy, ami vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény, azaz a kártérítési igény fedezetéül szolgálhat. A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.

A következőkre rendelhető el a zár alá vétel: dologra, számlapénzre, elektronikus pénzre, pénzügyi eszközökre, más vagyoni értékű jogra vagy bármely más vagyoni értékű követelésre.

Zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetőleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek a terhelttel szemben, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják. Ezek biztosítására a bíróság a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vételét rendelheti el. Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni. Például ha ingatlanra rendelik el, akkor az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni a zár alá vétel tényét.

Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás érdekében rendelték el, és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása érdekében nem terjesztett elő igényt, akkor az a személy, aki a zár alá vétel előtt a dologgal jogosult volt rendelkezni, indítványozhatja a zár alá vett vagyon megváltását. Az indítványt az ügyészség bírálja el vádemelés előtt, azt követően pedig a bíróság. A megváltás ellenértékét az ügyészség vagy a bíróság állapítja meg a megváltandó vagyonelemek értékének becslésével.