A szúnyoginvázió ellen mi is sokat tehetünk

Mire számíthatunk szúnyogügyben az idén, kérdeztük a dunaföldvári Kőszegi Dánielt, egészségügyi gázmestert, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnökét.

– Tavaly júniusig az aszály miatt nem volt gond, mivel nem volt árhullám. A Duna mentén most sem számítunk szúnyoginvázióra, de ez az időjárás függvényében néhány nap alatt megváltozhat. Egy esetleges áradás után az ár­terekben biológiai gyérítésre lesz szükség, hogy a lárvák ne tudjanak kifejlődni. Ugyanis vannak olyan fajok, amelyeknek akár tíz kilométer is lehet naponta a repülési távolságuk.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a különbség a biológiai és a kémiai gyérítés között, a szakember így válaszolt: – A repülőgépről való permetezés, a talaj menti füstölés a kémiai gyérítés. Ennek a legnagyobb hátránya, hogy nemcsak a szúnyogokra, hanem más apró rovarokra is veszélyesek lehetnek. A biológiai pedig egy talajlakó baktérium fehérjéje, amit a vizekbe kell juttatni, és a szúnyoglárvákon kívül másra nem ártalmas. Az, hogy mennyi szúnyog lesz, az a csapadék mennyiségén múlik. Az, hogy milyen hideg volt a tél, nem nagyon befolyásolja a populációt. Ha sok a csapadék, vannak áradások is és pocsolyák alakulnak ki, akkor számíthatunk sok szúnyogra.

Kőszegi Dániel felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki sokat tehet azért, hogy kevesebb legyen a szúnyog. (Jó tanácsokat kaphatunk Facebook-oldalán, amelyet szúnyoglárvaprogram címen találhatunk meg.)

De néhány alaptanács álljon itt: fontos, hogy a ház körüli tenyészőhelyeket megszüntessük. A vízgyűjtőként szolgáló kerti edényekből néhány naponta öntsük ki az esővizet, az esővízgyűjtő hordókat pedig szúnyoghálóval fedjük le. Érdemes a ház körüli vízelvezető árkokat rendben tartani, hiszen ha nem áll meg benne a víz, a szúnyogok sem fejlődnek benne.