Így alakítottunk ki a kisvárosi művelődési házból oltópontot

A városban négy háziorvosi körzet szolgálja ki a közel 9000 lakost. Az oltások megszervezése pedig gyakorlatilag ellehetetleníti a normális betegellátást. A művelődési ház és a könyvtár zárva van, Horváth Zsolt polgármester ezért kitalálta, hogy miért ne működhetne egy oltópont a városban, amivel némileg tehermentesíteni tudnák a háziorvosokat. Legalábbis az adminisztráció terén.

A rendszer úgy működik, hogy a háziorvosokhoz folyamatosan érkeznek a listák az oltandó páciensekről, és hetente megkapják, hogy melyik oltóanyagból hány darab fog érkezni hozzájuk. A listák alapján pedig nekiállnak telefonon értesíteni az oltakozókat, hogy hova, mikor és milyen oltásért menjenek. No, ezt a feladatot vették át a kulturális szférában dolgozók – köztük én is.

Az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani, mint a művelődési központ munkatársa, hátha más települések is átveszik a módszert, ami szerintem tökéletesen tud működni. A továbbiakban pedig, amikor már annyi oltóanyag lesz, hogy az oltásra várók nem férnek el – a nem túl nagyra méretezett rendelők nem túl nagy várótermében –, a művelődési házban kialakított oltóponton történhet az oltások felvétele is. De ez már egy másik történet lesz…

Térjünk vissza az adminisztrációhoz és a végeláthatatlan telefonáláshoz. Egyelőre a négyből két háziorvos élt a lehetőséggel, hogy az oltópont értesítse azokat, akik előzetesen regisztráltak. Ehhez rendelkezésre bocsátották a listákat, megjelölve benne azokat, akiknek csak egy bizonyos oltás adható.

Jelen állás szerint nálunk Pfizer-, Moderna- és Sino­pharm (kínai) oltás érhető el. A Pfizer-oltásért a paksi oltóközpontba kell elmenni, ami 25 kilométerre van Dunaföldvártól.

Itt megint az önkormányzat lépett közbe, hiszen átvállalták a betegszállítást. Aki igényli, térítésmentesen szállítják az oltóközpontba és vissza. Ebben a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete, a Napsugár Idősek Otthona, a helyi önkéntes tűzoltóság és a Holler UnFC kisbuszai vesznek részt. A településen belül az oltakozók szállítását pedig a helyi polgárőrség biztosítja. Természetesen az is a feladataink közé tartozik, hogy ezt megszervezzük.

A legfontosabb azonban, hogy az oltásra regisztráltakat be kell osztani a háziorvosok által megadott időpontokra. Mivel időnk van, már csak türelemmel kellett felszerelkeznünk.

Alapvetően türelmetlen ember vagyok, és azt gondoltam, az a kevés is hamar el fog veszni. De valamiért nem így történt, és huszadszor is angyali nyugalommal tudom elmondani, hogy mikor és hova kell menniük, mit kell magukkal vinni. Bár a hozzájárulói nyilatkozat említésekor porszem kerül a rendszerbe, mert a legtöbb embernek nincs.

Néhányan összekeverik a regisztrációs levéllel, de miután rájönnek, hogy azt már feladták, nincs náluk, így elvinni sem tudják, még saját magukon is nevetnek az emberek. Megoldás: kiküldjük e-mailben (akár az unokáknak is) vagy elmennek a polgármesteri hivatalba, ahol a portán átvehetik. Az a lényeg, hogy ne akkor menjen a kitöltéssel az idő, amikor már csak az oltást kéne beadni.

Visszatérve a telefonos értesítésre, természetesen ez sem megy zökkenőmentesen, mert ahány ember, annyiféle probléma. Előfordult például olyan eset, hogy a regisztrációkor valaki elírta a telefonszámát. Jó szolgálatot tesz ilyenkor az online tudakozó vagy a helyi ismeretség. Eddig még mindenkit elértünk valahogy.

A híváskor sokan elkezdik sorolni a betegségeiket, de mivel sem én, sem a kollégáim nem orvosok, nem tudunk segíteni. Illetve úgy, hogy felírjuk, továbbítjuk a háziorvosnak, aki e-mailben válaszolva megmondja, milyen oltást kaphat az illető. Sokszor kérik azt is, hogy házastársak, családtagok együtt mehessenek oltásra. Mivel születési idő szerint számít a sorrend, előfordul, hogy 50-100 ember is van a házastársak között. Ilyenkor megértik, hogy nem mehetnek együtt, de igyekszünk ezt a kérést is teljesíteni. Gyakori probléma még, hogy nem veszik fel a telefont. A legtöbbször azért, mert vonalas számot adtak meg, és csak a mobiltelefont hordják magukkal. Természetesen javítjuk a listán. De ennek kinyomozása is a mi feladatunk.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatom, hogy az emberek aranyosak. Azt hiszem, ez a legjobb szó… de mondhatnám, hogy hálásak, kedvesek, türelmesek, megértőek és segítőkészek. Elsősorban annak örülnek legjobban, hogy törődik velük valaki, hiszen sokan már nagyon régen regisztráltak, és azóta semmilyen értesítést nem kaptak. (Forrás: szeretlekmagyarország.hu)