Alig van már fogyasztásra való alma a magyar ültetvényeken

2020 novemberére javult valamelyest a helyzet, novemberben csak 462 forint volt az átlagár. Idei statisztika még nincsen, de nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy az ember észrevegye, ebben az évben eddig folyamatosan nőtt az alma ára.

Nézzünk csak egy példát: 2019-ben a mandarinnak kilója ezer forint fölött is volt, ma pedig 300 forint alatt is kapható, de általában 380–450 forintért vehetünk egy kilót.

Eközben pedig az alma egyre drágább. Van olyan szupermarket, ahol 900 forint felett is van kilója, de öt-hatszáz forint között mozog az ára az üzletekben. A piacokon sem jobb a helyzet, igaz, valamivel alacsonyabbak az árak, mint a boltokban. Ha viszont olcsóbban kapunk almát, három- és négyszáz forint között, akkor arról kiderül, hogy Lengyelországból származik. (Érdekes, hogy a húsoknál az üzletek fegyelmezetten tartják be a rendelkezést, miszerint ki kell írni, mely országból származik az áru. Ez érvényes a zöldségekre is, de ott kisebb a fegyelem, a piacokon pedig egyáltalán nem „szokás” feltüntetni az áru eredetét.)

A dunaújvárosi piacon beszélgettem egy árussal (nem kívánta, hogy nyilvánosságra hozzuk a nevét), aki elmondta, náluk a hatféle almából csak kettő magyar, a többi lengyel. Nemcsak azért, mert olcsóbban jutnak hozzá, mint a hazaihoz, hanem azért is, mert jobb minőségű, mint a mieink. Elmondása szerint évről évre rosszabb a magyar alma.

De mi ennek az oka? Ennek próbáltunk utánajárni.

2019-ben a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) már felhívta a figyelmet arra, hogy rossz helyzetben van a magyar almatermesztés, mivel például nagy a termésmennyiség évenkénti ingadozása, az össztermésen belül nagy az ipari alma aránya, a csökkenő termőterület mellett pedig a korszerűnek minősíthető ültetvények aránya is. A FruitVeB összegzése szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550–600 ezer tonna, de az elmúlt 10-15 évben 200 és 920 ezer tonna között ingadozott. Így nagyon rossz a termésbiztonság, ami az egyik alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Emellett a magyar almatermés hasznosítási aránya is gyenge. Már mintegy 20 éve kétharmada ugyanis az ipari alma – ennek 80-85 százaléka sűrítményalapú léalma –, egyharmada étkezési alma, amely arány az unióban pontosan fordított. Azt is lényegesnek tartja a szervezet, hogy az almaültetvények mintegy 40 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen. E mellé jött még tavaly a kedvezőtlen időjárás, például a fagykárok, az aszály.

A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy modernizálni kellene a termesztéstechnológiát. Fél évszázada még almatermesztő nagyhatalomnak tűntünk.

Hunyadi István, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) szakmai igazgatója ezzel kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozta korábban:

– Létezett egy óriási szovjet felvevőpiac, akadt elegendő kézi munkaerő, kisebb volt a konkurencia és a választék is gyümölcsök terén. Mindez szerencsés együttállásnak nevezhető, ráadásul a nyolcvanas években a hazai almatermő terület elérte az 50 ezer hektárt, vagyis a mai 25 ezernek a kétszeresét. A technológiai színvonal ugyanakkor nem volt kimagasló, a szovjet mintára kialakított, termőkaros fákkal rendelkező ültetvényeken sem az átlagtermés, sem pedig a minőség nem ütötte meg azt a szintet, ami tőlünk nyugatabbra már akkoriban is a termesztéshez kapcsolódott. Viszont hatalmas területen termeltek, így összességében nagy mennyiséget tudtak előállítani, bár a mainál szűkebb fajtakínálattal. Ám volt egy óriási piac, amely ezt hajlandó volt felvenni.

A magyar almaárakat nagyban befolyásolja a lengyel termés. A lengyelek Európa legnagyobb almatermelői, tavaly 3,3 millió tonnát termeltek. Étkezési almából a belső fogyasztás körülbelül félmillió tonna, ezért a kivitel nagyon fontos a lengyel almatermesztők számára. A lengyelek mellé az utóbbi években új belépők is vannak a piacon a kelet-európai régióból, elsősorban Szerbia, Ukrajna és Moldávia. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez utóbbi három államban a korszerű ültetvények csak most kezdenek majd igazán termőre fordulni.

Vagyis: a magyar almatermelés nincs túl jó helyzetben, egyre kevesebb az ültetvény, azok is korszerűtlenek, ezért nálunk a léalma domináns, és nem a fogyasztásra alkalmas. És, ha mindez kevés lenne, 2020-ban egész Európában nálunk volt a legnagyobb a fagy­kár, ami annak is betudható, hogy a korszerűtlen ültetvényeken nincs megoldva a fagykárok elleni védekezés.

Ami megoldást, de mindenképpen komoly segítséget jelenthet, hogy tavaly év végén Nagy István agrárminiszter bejelentette, idén tavasszal új ültetvénytelepítést támogató pályázatot tervez közzétenni. A tervezett felhívás új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, ültetvényekhez tartozó öntözőrendszerek kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentésére, kivédésére lehetőséget nyújtó jégvédő háló kialakítására, a fagyvédelmi rendszerek beszerzésére, kiépítésére, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek vételére kínál majd lehetőséget.

(Forrás: agrotrend.hu, edenkert.hu, agrounio.hu)