PPP-konstrukció kiváltása

Csaknem hatezer kollégiumi férőhelyet kaptak vissza az egyetemek a kormány év végi döntése nyomán – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az MTI-vel.

Schanda Tamás a közleményben kiemelte: a felsőoktatás szabadságához nélkülözhetetlen, hogy az intézmények minél önállóbban tudjanak gazdálkodni. Ehhez vagyonra, tulajdonra van szükségük, és a kormány támogatja is őket ezek megszerzésében – hangsúlyozta. Az államtitkár ismertette: a kormány 2020 végén döntött több mint 5800 kollégiumi férőhelynek az egyetemek tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe történő visszajuttatásáról.

A baloldali kormányok előszeretettel alkalmazták a PPP-konstrukciót, amely csak a részt vevő cégek számára volt kedvező. „Mi leszámoltunk ezzel a kétes gyakorlattal, és azon dolgozunk, hogy az akkor okozott károkat helyreállítsuk” – írta Schanda Tamás a tranzakcióról.

A kormány tavaly év végi döntésével hét felsőoktatási intézmény tíz kollégiumi épületét váltotta ki a rendkívül előnytelen PPP-konstrukciókból. Az intézkedés pénzügyi, jogi és gazdaságossági szempontból is kedvező az egyetemek számára. Az intézmények a szerződések lezárásával jelentős megtakarításhoz jutnak, és mentesülnek az általuk viselt árfolyam- és kamatkockázatok következményei alól – jelezte a parlamenti államtitkár. Kitért arra is: 2004-ben a baloldali kormány a Magyar Universitas Program keretében több mint 50 felsőoktatási projektet indított el a köz- és magánszféra együttműködésében, húsz­éves futam­idővel. A Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban oktatás-kutatási infrastruktúrafejlesztések, új diákotthonok építése, kollégiumok rekonstrukciója kezdődött meg 18 felsőoktatási intézmény bevonásával. Az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felülvizsgálatai megállapították, hogy a finanszírozási és üzemeltetési kockázat nagy része az állami szereplőre, az intézményekre hárult. A 2004–2010 között megkötött projektek rendkívül előnytelenek és gazdaságtalanok, tartósan eladósították az egyetemeket.

Tavaly megtörtént a felsőoktatási intézményrendszerben még hatályban lévő PPP-szerződések teljes körű jogi, pénzügyi szakértői felülvizsgálata, elemzése – fejtette ki Schanda Tamás. Ennek alapján a kormány hét felsőoktatási intézmény esetében váltott ki PPP-konstrukciós formában fenntartott kollégiumi férőhelyeket.

A döntésben érintett intézmények a Budapesti Corvinus Egyetem és Szent István Egyetem (Földes és Somogyi Kollégium), a Debreceni Egyetem (Campus Hotel, Kossuth Lajos I.-II.-III. Kollégiumok), a Dunaújvárosi Egyetem (Kerpely Kollégium), az egri Eszterházy Károly Egyetem (Leányka úti Kollégium), a Miskolci Egyetem (UNI Hotel), a veszprémi Pannon Egyetem (Hotel Magister, Központi Kollégium), a Semmelweis Egyetem (Elméleti Oktatási Központ) és a Szent István Egyetem (Diákhotel D-E-F épület).

A kormány a kiváltáshoz 27 milliárd forintos forrást biztosított az intézmények számára. Az összesen 150 ezer négyzetméter alapterületű létesítmények együttesen 5854 kollégiumi férőhelyet biztosítanak a hallgatók számára.

Természetesen a témában megkérdeztük dr. András Istvánt, a Dunaújvárosi Egyetem rektorát, aki lapunknak elmondta, nagyon örülnek ennek a lépésnek, hiszen visszakerült az intézményhez két kollégiumi épület is, a 35-ös és a 37-es, amely összesen négyszáz férőhelyet jelent.

A felsőoktatási intézményünk rektora azt is vázolta, hogy több mint 1,3 milliárd forintot kaptak arra, hogy kiválthassák ezeket a PPP-konstrukcióból, ezzel pedig jelentős tehertől szabadul meg az intézmény.