helybenhagyta a végzést

2020.11.17. 08:00

Nem indokolt a felügyeleti vizsgálat, jogszerű volt a városvédők kampánya

Legfőbb döntéshozóként a Győri Ítélőtábla sem tartotta indokoltnak annak a törvényességi felügyeleti vizsgálatnak a lefolytatását, amelyet Czobor Imre kezdeményezett a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesülettel szemben tavaly.

Körmendi Erzsébet

Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap

Rácalmás

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Steiner Lajos egyesületi elnök azt mondja, ezzel jogerősen is bebizonyosodott – a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs –, hogy a városvédők tevékenységét a jogszerűség jellemezte az önkormányzati választások kampányidőszakában is.

A rácalmási Czobor Imre törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett tavaly a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesülettel szemben. Első fokon a Székesfehérvári Törvényszék elutasította a kérelmét, ám Czobor Imre fellebbezett, így végül a Győri Ítélőtábla döntött október 12-én. Steiner Lajos, a városvédők elnöke idézte fel az ítélőtábla döntésének indoklása alapján, hogy Czobor Imre azt kérte, hogy a bíróság az egyesület törvényes működését állítsa helyre, az egyesület szerinte jogszabályt és alapszabályt sértő határozatát semmisítse meg. Kérelmét azzal indokolta, hogy az egyesület a 2019. évi helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltet és képviselőjelölteket állított, a jelölésre vonatkozó alakszerű határozat nélkül. Sérelmezte egyebek mellett azt is, hogy az egyesület kizárólag bizonyos pártokban szerepet vállaló egyesületi tag jelölteket támogatja, míg más pártban tagként jegyzett, szintén egyesületi tag jelöltek (Czobor Imre és Terekiné Rendes Éva) érdekében nem fejtett ki kampánytevékenységet.

Jelölő szervezetként való fellépését, jelöltállítását a jogszabály nem tiltja

Már a törvényszék is rámutatott: a kérelmező sem vitatta, hogy az egyesület a helyi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő fellépését és jelöltállítását a jogszabály nem tiltja. A törvényszék leszögezte, alaptalanul sérelmezi a kérelmező azt, hogy az egyesület a választáson rivális jelölő szervezetek jelöltjei mellett – még ha azok a kérelmezőhöz hasonlóan szintén az egyesület tagjai is – ilyen kampánytevékenységet nem fejt ki. Ilyen kötelezettsége ugyanis egyetlen jelölő szervezetnek sincsen.

A Székesfehérvári Törvényszék elutasította Czobor Imre törvényességi felügyeleti kérelmét, amelyet a városvédő egyesület ellen indított.

Steiner Lajos, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke

Folytatásként az ítélőtábla most egyebek mellett a következőket fogalmazta meg döntése indoklásául. Helytállóan indult ki az elsőfokú bíróság (ami jelen esetben a Székesfehérvári Törvényszék) abból, amit a kérelmező sem vitat, hogy a civil szervezet részéről a helyi önkormányzati választáson történő jelöltállítás politikai tevékenységnek nem minősül. A jelöltállítás megengedettsége magában foglalja értelemszerűen azt is, hogy a civil szervezet a maga által állított, saját jelölteket támogatja. Az ítélőtábla szerint Czobor Imre érvelésével szemben helytállóan hivatkozott a törvényszék arra, hogy éppen az az eljárás ütközne a logika szabályaiba, ha a civil szervezet nemcsak az általa, hanem éppen a más jelölő szervezetek által állított, konkurens jelölteket támogatná pusztán azon az alapon, hogy valamennyi jelölt ugyanazon civil szervezet tagja. A civil szervezet polgármester- és képviselőjelöltjeinek támogatása ugyanis nem az egyesületi tagi minőségükön, hanem a civilszervezet általi jelölti státuszukon alapul. Az ítélőtábla határozata tartalmazza azt is, hogy sem Czobor Imre, sem a kérelemben általa megnevezett Terekiné Rendes Éva nem a kérelmezett egyesület jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választáson, így pusztán egyesületi tagságukra hivatkozással alaptalanul sérelmezik a civil szervezet támogatásának elmaradását. A civil szervezet részéről a saját jelölt és más jelölő szervezet jelöltje közötti különbségtétel nem minősülhet valamely párt érdekében kifejtett politikai tevékenységnek.

A fellebbezésben az ismételten felhozott azon állításra tekintettel – miszerint az egyesület és az önkormányzati testület tevékenysége összefonódik – az ítélőtábla rámutatott, hogy e körben sem a kérelem, sem a fellebbezés nem jelöl meg a törvény által megkívánt módon olyan jogszabályi rendelkezést vagy olyan alapító okirati rendelkezést, aminek sérelmét a kérelmező konkrétan állítaná. Az „összefonódásból” fakadó jogsértést a kérelmező által csatolt beadványok sem tükrözik.

Mindezek alapján az ítélőtábla a törvényszék helytálló végzését helybenhagyta.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában