2020.09.26. 11:30
A mindennapi kenyerünkről
A kenyér a legalapvetőbb élelmiszerünk. Nem véletlenül foglaljuk imába, nem véletlenül nevezzük a fizetésünket kenyérkeresetnek. (Az első búzakenyerek körülbelül hétezer éve készültek.)De milyen is a jó kenyér? Erre próbálunk választ adni írásunkban.
Fotó: LI
Sokféle kenyeret lehet kapni manapság, különböző minőségben, és ebből adódóan különböző árkategóriákban. De mit is értünk a klasszikus kenyéren? Magyarországon még mindig a búzalisztből készült kenyerek a legnépszerűbbek – elsősorban a fehér kenyér –, de szorosan ott van a nyomában a félbarna és a rozskenyér is.
A jó kenyér alapja a jó liszt, aminek lényege a jó minőségű búza és a jó minőségű malomipari munka. A kovászszal készült kenyérre esküsznek a legtöbben, én is így vagyok vele, van, aki nem is hajlandó csak kovászos kenyeret enni. (A kenyér készítése nem túl bonyolult feladat, már csak azért sem, mert négy összetevő szükséges hozzá, a liszt, az élesztő vagy kovász, a víz és a só.)
Nem péktanfolyamot szeretnénk tartani, csak néhány jó tanácsot adnánk ahhoz, hogyan válasszunk kenyeret, ami nem okoz majd számunkra csalódást. Forrásnak dr. Búzás Gizella Szakáruismeret című tananyagát vettük.
(Ne feledkezzünk el arról, hogy a sütőipari termékekhez tartoznak a péksütemények, közöttük a kifli és a zsemle is, amelyek ugyancsak nagyon népszerűek a vásárlók körében.)
Az alap, hogy legyen friss, alakja arányosan domború, héja aranysárga, a bél színe egységes, egyenletes, lazított, selymes fényű. A búza-, a rozsos és a rozskenyerek frissnek minősülnek a sütéstől huszonnégy óráig, fogyasztható a sütéstől számítva hetvenkét óráig.
Azoktól a kenyerektől tartsuk távol magunkat, amelyek laposak, benyomódottak, fakók, jellegtelen szagúak, morzsalékos, felületén égett.
És most nézzük meg a dunaújvárosi háziasszonyok milyen kenyér mellett teszik le a voksukat. (Felmérésünk nem reprezentatív.)
Szabó Szilvia: – Vincellér vagy rozsos kenyeret veszek, ezek négy-öt napig fogyaszthatók. Inkább többet áldozok a kenyérre, de legyen jó minőségű, különben nem vagyunk nagy kenyérevők.
Kovács Barby: – Ritkán veszek kenyeret, mert inkább kiflit vagy zsemlét eszünk. A halászlét is tésztával fogyasztjuk, és nem fehér kenyérrel, ahogy általában szokás. De ha veszek, akkor sajtosat, de sokszor meg egy félkilósból is ki kell dobnom.
Für Zita: – A kislányom csak a kiflit eszi meg, ezért kevés kenyeret vásárolok, elsősorban melegszendvicsekhez, és általában a csomagoltat, a szeleteltet veszem meg. Alapvetően nincsenek jó tapasztalataim a kenyerek minőségét illetően, egy-két nap után nagyot romlik a minőségük.
A tartós, a többmagvas és a diétás
Napjainkban nagyon népszerűek az előre csomagolt, szeletelt, tartós kenyerek. A tartós kenyereknél (az eltarthatóságot növelő járulékos anyagot tartalmaz) alapvető elvárás, hogy a minőségét legalább hat napig megtartsa. A csoport legjellemzőbb árui a toast –
szendvics-, a lenmagos, a félbarna, a burgonyapehellyel dúsított és a kukoricapehellyel dúsított kenyerek. Ugyancsak kelendőek a több magvas kenyerek. A diétás kenyerek az étkezési szokásaiktól eltérő étrendre kényszerülők számára készülnek.