Megalakult a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács

A térségi együttműködés megteremtését segíti elő az augusztus 4-én Dunaföldváron a Vár Étterem különtermében megalakított Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, amelyben a helyi és a kormányzati vélemények, elképzelések egyaránt megjelennek.

Az eseményen többek között jelen volt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, az érintett megyék, több minisztérium képviselői, továbbá Horváth Zsolt, Dunaföldvár polgármestere.

A városvezető lapunk kérdésére elmondta, nem csak egyszeri alkalommal voltak vendéglátók, ugyanis a tanács és annak munkaszervezete, az ügynökség szék- és telephelye egyaránt Dunaföldváron lesz.

– Nagy büszkeség számunkra, hogy minket választottak erre, az önkormányzat a polgármesteri hivatalban biztosít irodát a szervezetnek, s amiben tudjuk, támogatjuk a működésüket. Polgármesterek ugyan nem tagjai a tanácsnak, de igyekszem folyamatosan tájékozódni a munkájukról, amit segít az is, hogy a házigazda város vezetőjeként állandó meghívottként részt vehetek az üléseken.

A Magyar Nemzet írása alapján a tanács tagjai a három érintett megye – Bács-Kiskun, Fejér, Tolna – közgyűlésének elnöke és egy-egy további képviselője, valamint hat minisztérium egy-egy delegáltja. A tanács elnökévé a tagok a Paksi Atomerőmű két új blokk­ja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter delegált tagját, Mikulás Brigitta főosztályvezetőt választották.

A tanács négy alelnököt választott: Marczinkó Zoltán István helyettes államtitkárt, a Pénzügyminisztérium delegált tagját, továbbá a kiemelt térség három érintett megyéjének megyei közgyűlési elnökeit: Fehérvári Tamást, Rideg Lászlót és Molnár Krisztiánt.

A tanács első feladata a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának kidolgozása, amely a tervek szerint 2021 első negyedévében készül el. Ez alapozza meg a térség fejlesztési szándékait és pályázati lehetőségeit. A térség speciális fejlesztési fókuszát az energiatermelő infrastruktúrához kapcsolódó térségi infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés képezi. Tízéves távlatban új Duna-híd épül, vasúti vonalakat kell felújítani, kikötőfejlesztés lesz, valamint települési infrastruktúra-fejlesztések (egészségügyi, köznevelési, szakképzési infrastruktúra, közbiztonság) és közvetlen gazdaságfejlesztés (energetikai K+F, telephelybővítés, logisztika, turisztikai szolgáltatás) is megvalósul.

Korábban a kormányzat többször egyértelművé tette, hogy kiemelt figyelmet fordít az ország valamennyi térségének fejlesztésére, az egyes térségekben tapasztalható fejlettségi különbségek csökkentésére. A javaslat tavaszi parlamenti vitája során elhangzott: a kormányzat határozott szándéka, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések a fejlődést az ország minden területén érzékelhetővé tegyék, ezt a célt segíti a kiemelt fejlesztési térségek kijelölése.