Süli János szerint modellkísérlet a Közép-Duna fejlesztési térségének létrehozása

2020.06.11. 14:00

Pakson építik meg azt a motort, ami az egész régiót hajtja majd

Modellkísérletnek is beillő új, kiemelt fejlesztési térség jött létre a Közép-Duna mentén. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és a Tokaj Borvidék után a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség 62 Tolna megyei, 29 Bács-Kiskun megyei és 8 Fejér megyei települést foglal magában, s kínál számukra olyan összehangolt fejlesztést, amely alapjaiban változtathatja meg az itt élők létfeltételeit. A Paks II beruházáshoz szorosan kapcsolódik a Dunaújvárosi Egyetemen kialakított Kompetencia- és Kutató Központ.

Lengyel János

Fotós: LI

Fotós: LI

Süli János közismerten együttműködés-párti. A Paksi Atomerőmű vezetőjeként, majd paksi polgármesterként is sokat tett azért, hogy az atomerőmű gazdasági hatása a gyakorlatban is érvényesüljön. Most a Paks II projektért felelős kormánytagként azt mondta: minden korábbinál szélesebbre tárul majd az összehangolt fejlesztés kapuja.

– Ami kicsiben jól ment, az „nagyban” még jobban működhet? – kérdeztük a minisztert.

– A felismerés nem mai, régóta igyekeztünk kiegyensúlyozott viszonyban élni a térségünkkel – felelte Süli János. – Munkatársaink a környékbeli településeken is élnek, így egészen közelről érzékeltük az ottani helyzetet. A segítség mindig elkel! Az atomerőmű korábban a Duna–Mecsek Alapítvány segítségével, majd pedig a jelenleg is működő Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány ­(JETA) közreműködésével biztosított pályázat útján vissza nem térítendő forrásokat bizonyos fejlesztések megvalósításához, illetve pályázati önerő biztosításához. A térségfejlesztési alapítványba kezdetben 41 település tartozott, a tolnai, a paksi, a kalocsai és a szekszárdi járás északi részének települései. A Paks II projekt előkészítése kapcsán valamennyi települést végigjártuk, részletesen tájékoztattuk az ott élőket a fejlesztésről. Fórumokat, illetve Pakson több alkalommal közmeg­hallgatást tartottunk, ahol a helyi lakosság egyértelműen támogatásáról biztosította a nemzet beruházását. Már az első pillanatokban felmerült egy fejlesztési térség létrehozása is, hiszen a Duna nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, akkor is, ha eddig csak egy kis kerülővel vagy kompon értük el egymást. A 2015. évi fórumsorozat idején merült fel egy új Duna-híd építésének a szükségessége is, amelyre nem a Paks II projekt miatt van szükség, hanem a térség összehangolt, dinamikus fejlesztésének érdekében. Ez már a megvalósulás időszakában tart. Az egységes fejlesztési övezet jó lehetőséget kínál az összehangolt fejlesztésre. Tolna megye is sajnos fél lábon áll: itt az atomerőmű, de nagyobb ipari üzem nincs, számottevő a mezőgazdaság, de nincs feldolgozóipar. Vannak ugyan fejlettebb települések a régióban, de még többen, önhibájukon kívül, kevésbé fejlettek. Az új atomerőművi blokkok építése lényegében minden települést érint. Lesznek, ahonnan dolgozni járnak majd, míg mások részt vehetnek különböző szolgáltatásokban, fontos lesz az ellátáshoz szükséges termékek beszállítása is mintegy 10-12 ezer ember számára. Ez nemcsak nagy lehetőséget jelent, hanem türelmet is igényel, hiszen egészen más lesz a térségben élni, amikor a nemzet beruházása zajlik. A kétségtelen előnyök mellett nagyobb lesz például a forgalom, hiszen rengeteg árut, építőanyagot kell majd szállítani.

Süli János: a Paks II megépítéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll
Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

– Ezért kell ez a különleges gazdasági övezet?

– A különleges gazdasági övezet lényegében a lehetőség megragadását jelenti. Nem szeretnénk, hogy elkészüljön ez a . századi beruházás, a környezetében pedig minden a régi, változatlan maradna. Ezért a nemzeti beruházást összekapcsoljuk a Duna-völgyi, a mezőföldi és a kiskunsági települések és vállalkozások összehangolt, fenntartható fejlesztésével és együttműködésével. A cél tehát a felzárkóztatás, a hasonló térségi feltételek biztosítása.

– Erre mondják néhányan: így akarnak uniós pénzt felhasználni az atomerőművi blokkok építéséhez. Mit gondol erről?

– Ez sima politikai blöff! Szó sincs erről! A Paks II. megépítéséhez szükséges pénz rendelkezésre áll, ráadásul fix áras a beruházás. A térség lehatárolására azért van szükség, hogy mintegy keretbe foglaljuk a térség fejlesztését, amely a nemzet beruházásával egy időben valósul meg. Nem nőhet a szakadék egy XXI. századi technológia és az azt üzemeltetők életfeltételei, valamint a térségben élők életlehetőségei között. Nem lehet zárványszerűen megvalósítani a beruházást, figyelembe kell venni a nemzetközi tapasztalatokat is. Paks tehát nem lehet egy oázis a sivatag közepén, hanem inkább egyik mozgatórugója, ösztönzője és segítője a térség fejlesztésének. Nem halat adunk, hanem közösen kötjük a hálót a többi településsel, amit aztán évtizedeken keresztül együtt használunk majd.

– Paks meg sem tudná egyedül oldani a rá váró feladatokat?

– A várost – adottságai okán – nem lehet a duplájára növelni, mint annak idején, amikor az I-IV. blokkok épültek. Akkor mi, építők megéltük, hogy a tízezres városból húszezres lett. S itt nem csak az építők elhelyezésére gondolok. A majdani üzemeltetőket is a családjukkal együtt kell számolni, az pedig átlag négy személyt jelent. A térség viszont az összehangolt fejlesztésekkel alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, s képes felkészülni az új feladatra.

– Módosult a törvény. Halad a Paks II projekt kiszolgálóépületeinek építése, készül a híd. Mikor készülnek a térségi fejlesztési programok?

– Két hónapon belül kell kialakítani a működés feltételeit. A 12 tagú fejlesztési tanácsban az érintett megyék önkormányzatai és a minisztériumok képviseltetik magukat. A munkaszervezet koordinálja a feladatokat, segíti a pályázatokat, és segít az új források bevonásában. A cél az, hogy minél gyorsabban legyenek pályázatok.

– Mekkora forrással számolnak?

– Ennek nincs még kerete. Ha versenyképes, jó programokat tudunk alkotni, akkor ez több milliárd forintot is jelenthet évente. Eddig évi 500 millió és 3 milliárd forint között volt például a JETA pályázatainak összege. Mi többet szeretnénk majd forrásként biztosítani, hiszen kiemelten fontos a munkahelyek teremtése, a meglévők megőrzése, a leszakadó térség visszaiparosítása. Fontos, hogy mindenkinek legyen munkája.

– Miben tud segíteni a Paks II projekt?

– A nemzeti beruházásban való részvétel komoly lehetőség és kihívás is egyben. Szeretnénk minél jelentősebb magyar részvételt biztosítani. Ehhez fontos az erőforrások koncentrálása, a meglevő vállalkozások felkészítése, erősítése. Nagyon fontos, hogy minél több magyar ember tudjon bekapcsolódni a munkába: vállalkozók és munkavállalók egyaránt. Össze kell hangolni a településfejlesztési terveket is. Fontos az élelmiszer-termelés és -feldolgozás feltételeinek a megteremtése, csakúgy, mint a kertészeti tevékenységek fejlesztése, üvegházak építése. Ugyanakkor erősíteni kell a helyi termékek piacát is. A helyi ellátás megszervezése, új foglalkoztatási formák elterjesztése, a jó kezdeményezések felkarolása, népszerűsítése is időszerűvé vált.

– Tehát kellő erőt jelent majd Paks II gazdasági hatása?

– Paks II XXI. századi, modern beruházás, amely a térséggel való aktív kölcsönhatásban képes lesz segíteni a régió tartós fejlődési pályára való állítását. El kell érni, hogy jöjjenek új befektetések, legyen modern iparfejlesztés, képzett munkaerő és jó infrastruktúra, hogy beinduljon a régió. Ez is célja a 99 települést magában foglaló új fejlesztési övezetnek.

Kompetencia- és Kutatóközpont a Dunaújvárosi Egyetemen

Még 2018 novemberében, a Paks II beruházáshoz kapcsolódóan a Dunaújvárosi Egyetem Paksi Kompetencia- és Kutatóközpont (Továbbiakban: DUE-PKK) létrehozásáról írtak alá hármas stratégiai együttműködési keretmegállapodást a Dunaújvárosi Egyetem, Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokk­ja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, illetve a Paks II Atomerőmű Zrt. részvételével. A DUE-PKK az atomerőmű létesítés-specifikus kérdéseivel foglalkozik, az alkalmazott szerkezeti anyagok, az anyagtechnológiák a szereléstechnológiákkal, különös tekintettel a hegesztésre, a roncsolásos és roncsolás mentes anyagvizsgálatokra. Emellett nagy hangsúlyt fektet a Dunaújvárosi Egyetem a szakemberképzésre. A kormány 1734/2019. (XII. 19.) határozata értelmében a Dunaújvárosi Egyetem a DUE-PKK kialakításához 1,5 milliárd forint forrást rendelt.

A közelmúltban megtartott nyitó ülésen – többek között – részt vett prof. dr. Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, dr. Becskeházi Attila Csaba, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár, dr. Galambos Dénes, Dunaújváros és térsége ipar- és területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Cziczer János Ferenc, Paks II Atomerőmű Zrt. üzemeltetési igazgató és dr. habil András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora.

Várkonyi Zsolt

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!