Taps a többségnek

Lépten-nyomon találkozhatunk a különböző tévécsatornákon felbukkanó sztárokkal, akik esténként, otthonról bejelentkezve látnak el bennünket különböző jó tanácsokkal. Megtudhatjuk, hogyan edzenek, étkeznek, diétáznak, főznek, lakberendeznek, hogyan sikerül megőrizniük szépségüket fodrász és kozmetikus nélkül, hogyan éli meg a karantént a házi kedvencük, vagy egyszerűen csak arról mesélnek, milyen nehezen viselik az egyébként önként vállalt bezártságot.

Azt azért sajnálom, hogy arról még nem készítettek valóságshow-t, hogy a hétköznapi földi halandók, akiknek naponta be kell járniuk a gyárakba dolgozni, vagy a szerencsésebbek, akik otthonról dolgoznak ugyan, de közben bölcsődés, óvodás, és/vagy iskolás gyermekeikkel is törődniük, tanulniuk, foglalkozniuk kell napi 24 órában, ők hogyan élik meg a mindennapjaikat? Hogyan élik túl családok három, nagy mozgásigényű kisgyerekkel a panel nyolcadik emeletén? Mennyi idejük jut jógázásra vagy szépítkezésre mielőtt este ágyba zuhannak? Tudjuk jól, hogy ez erősen konvergálna a nullához, ezért az én „tapsom” és minden elismerésem most nekik is szól.

Vezető képünk illusztráció.