a felsorolásban szerepel Perkáta neve is

2020.04.18. 10:00

Holokauszt magyar áldozatainak emléknapja

Április 16-a 2000 óta a Holokauszt magyar áldozatainak emléknapja.

duol.hu

Fotós: perkata.hu

1944. március 19-én Magyarországot megszállta a náci Németország, majd április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidók gettósítása, amelyben közel 400.000 zsidó származású magyart vittek el a leghírhedtebb náci lágerekbe Auschwitz-Birkenauba. Magyarország akkor 10 csendőrkerületből állt, Perkáta és az akkori Adonyi Járás a Székesfehérvár központú II. csendőrkerülethez tartozott, ahonnan 1944. június 11-16-a között vitték el a térség zsidó származású magyarjait a haláltáborokba. A zsidó magyarok náci lágerekbe való elszállítását személyesen Eichmann felügyelte, akinek majd két évtizeddel későbbi Argentínában való elfogása a legismertebb nácivadász akció volt. – Írja Somogyi Balázs Perkáta polgármestere a település honlapján.

Magyarországon a zsidóság már a középkortól jelen volt, a török háborúk okoztak ebben törést, ahogy az ország lélekszám növekedésének megtörésében is. Addig Magyarország térségi nagyhatalom volt. A XVIII. században is élt zsidó lakosság Magyarországon, de a XIX. század közepén jelentős számú zsidó népesség érkezett, de nemcsak az akkor Oroszországhoz tartozó Galíciából, hanem északról és nyugatról is. A zsidóság asszimilációja ekkor országos, sőt világsiker volt, hiszen 1895-ben bevett vallássá, történelmi egyházzá is vált az izraelita vallás a katolikus, a református és az evangélikus egyház mellett. A zsidóság magyarrá válásával a XX. század elejére a magyarság aránya meghaladta az 50%-ot az ország népességén belül, számos szakmában, mint kereskedelem, nyomdaipar, orvostársadalom, kocsmárosok, pékek, hentesek vagy szabók. Az országban a zsidó származásúak a gyárosok között is jelentős számban voltak, bekerültek a főnemesi körbe, a nagy földtulajdonosok közé. A XX. század elején Magyarországon a zsidó származású polgárok száma 1 millió fő volt, igaz az ország más lakosaihoz hasonlóan már megindult a kivándorlás Amerikába. Köves Slomó híres dolgozata szerint a magyarság és a zsidóság között egy mindkét számára előnyös szövetség született meg, amelyben a magyarság az országon belül számszerű fölénybe került, míg a zsidóság biztonságos otthonra és elismertségre lelt. Ennek a korszaknak az eredménye a későbbi számos zsidó származású magyar Nobel-díja vagy olimpiai sikere, de ebből a korból származnak világhírű zsidó származású magyar művészek, mint Alexander Korda, Michael Curtiz, Robert Capa vagy Houdini, de a cionizmus atyjaként tisztelt, a mai Izrael állam alapítását felvető Herzl Tivadar is. A magyar-zsidó szövetség felbomlása az I. világháborús vereséghez és következményeihez vezethető, többek között a Tanácsköztársasághoz is, hiszen Trianon következtében egy tisztán magyar lakosságú állam jött létre, amelyben már nem volt szükség a zsidóságra a számbeli fölény biztosításához. A II. világháborút követően elsősorban holokauszt, majd a kivándorlások következtében jelentősen lecsökkent a zsidóság aránya. A budapesti Páva utcai zsinagógában létrehozott Holokauszt Emlékközpont udvarán fel vannak sorolva azok a magyarországi települések, ahol a holokauszt miatt kihalt a zsidóság, ebben a felsorolásban szerepel Perkáta neve is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában