Mit jelent a köteles rész

Köteles résznek ugyanis azt a minimum részesedést nevezzük, amely az örökhagyó leszármazottjának, házastársának és szülőjének jár, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Például, ha az örökhagyó nem a gyermekét, hanem másik személyt jelöl meg általános örököséül végrendeletében, vagy ha az örökhagyó két gyermeke közül kizárólag az egyik gyermekére végrendelkezik. Ilyen esetekben az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, köteles részre tarthat igényt.

A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értéke az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (mint például pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások egyebek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

Nem tartoznak a köteles rész alapjához az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott, az adomány, amelyet az örökhagyó a köteles részre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott. A fent leírtak szerint először meg kell határozni a köteles rész alapját. Az erre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek jutna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a köteles része 1/3 arányú lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a köteles rész.