Szigorú törvényszerűségek alakítják az árakat

2019.06.08. 10:00

Egykoron nagy respektje volt azoknak az áruknak, amiket a nagybaniról hoztak

Amikor nyolc óra tájban a piac felé baktatva megpakolt kosarakkal s teli cekkerekkel már hazafelé egyensúlyozó asszonyságokat látunk, elfoghat minket valamiféle lelkiismeret-furdalás, aminek okán megszaporázzuk lépteinket, nehogy lustának tűnjünk, amiért nem keltünk a hajnali tyúkokkal.

Jakab Klára

Régi törvény: minél korábban megyünk ki bevásárolni, annál jobban járunk: szebb áruból válogathatunk, s mert bőségesebb a kínálat, az alkuban is nagyobb sikerrel járunk. Némileg idejét múlta e bölcsesség. Nagyanyáink idejében szokás volt már pirkadatkor elindulni a beszerzőkörútra, a kofák akkor még kosárból, terítőről árulták portékájukat, úgy is hívták a helyet, hogy kosaras piac. Az őstermelők voltak többségben, a viszonteladó ritka volt, mint a fehér holló, volt is respektje annak, amit nála vettünk: „Ezt a nagybaniról hozták…” Ma már majdnem minden a nagybaniról érkezik, ezért tűnik szinte egyformán unalmasnak a kínálat – ami persze csöppet sem baj. Az őstermelők igyekeznének megfelelni a viszonteladók – mindig olcsóbb – árainak, ez azonban fölöttébb nehéz, ha látni akarnak egy kis pénzt a munkájukból.

Igen, jól látják, a sárgabarackot igen boros áron kínálják
Fotó: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

A régi idők piaca másban is különbözött a mostanitól, de nem leszünk annyira igazságtalanok, hogy az árakat hozzuk fel példának. Azok egyébként a tavalyhoz képest is emelkedtek, átlagosan minden többe kerül cirka 50 forinttal. Kivétel a zöldborsó, amiért tavaly ilyenkor 800 forintot kértek kilónként, most viszont már 400-500-ért is kínálnak. Ennek a piacot szabályozó törvényszerűség az oka: tavaly alig maradt vetés, s alig termett, idén bezzeg jó volt a kelés, a virágzás, a beporzás, se fagy, se jég nem ártott neki, terem bőven.

A cseresznye viszont megsínylette a sok csapadékot, a sok esőtől kicsattant, megrepedezett a gyümölcs, ám e szépséghiba ellenére bátran fogyaszthatjuk, ha összebarátkozunk az 500-800 forintos árával. Az esők után a gombák is nőnek hírnevükhöz méltón, csiperke, laska, rókagomba kínálta magát, elgondolkodtatván: ha már meguntuk a tojásos nokedlit, talán egy szaftos pörköltre elcsábulhatnánk.

A kovászolni való uborkát is megvehetjük, garantáltan napsütéses időt jósolnak, s pár nap alatt be is érik. A zöldekből a sóska és a kelkáposzta indíthatja meg a fantáziánkat, pláne, ha hozzá képzeljük a tükörtojást vagy a köménymagos sertéssültet. De nem kell képzelegni. Irány a piac!

Magyar földben

A hazai áru iránti rokonszenv fordít az őstermelők felé. Fokhagymát, paprikát, zöldséget csak náluk veszek. A tojást is házi termelőtől veszem évek óta, mert a kapirgáló tyúk tojja a legszebb, legsárgább tojást, a farmon nevelttel szemben. Hogy szemléletes hasonlattal fogalmazzak: a kettő között zongorázni lehet a különbséget.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában