2018.12.02. 07:00
Oszlassuk a tévképzetet – ezzel foglalkozik a pszichológus
Rengeteg elmélet, „konteó” kering arról, mivel foglalkozik a pszichológus. Azokról az emberekről pedig még több akik, bizonyos élethelyzetek kezeléséhez igénybe veszik a pszichológus segítségét. Ezúttal ennek jártunk utána.
A tengerentúlon bevett szokás igénybe venni a mentális trénerek, pszichológusok segítségét ahhoz, hogy egy-egy életszituációt megfelelően éljünk meg, illetve kezeljük ezeket. Kis hazánkban azonban, ez nem túl elterjedt, sőt! Szokásunk olykor megbélyegezni, másképp tekinteni arra a személyre, aki szakember segítségét kéri a problémái kezeléséhez, megoldásához.
Holott teljesen világos az analógia. Ha fizikai fájdalmat, tünetet észlelünk magunkhoz, a világ legtermészetesebb dolgaként elmegyünk orvoshoz, aki meggyógyít. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valami külső/belső tényező, probléma akkora hatással van az életünkre amellyel nem tudunk megbirkózni. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, Ő lenne a pszichológus!
Jelen esetben a szakember (az interjú alanya) Pallagi Liliána, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház pszichológusa. A hölggyel az intézmény Egészségfejlesztési Irodájának (EFI) számos foglalkozásán találkozhatnak.

Mentális folyamatok, személyközi kapcsolatok
Mivel foglalkozik a pszichológus?
- A pszichológus felnőttek vagy gyerekek egyéni lelki/érzelmi/mentális folyamataival, vagy kisebb-nagyobb csoportok személyközi kapcsolataival foglalkozik. A cél az, hogy a kliensek lelki egészsége helyreálljon, kommunikációs, problémamegoldó és alkalmazkodó képességük fejlődjön.
Fontos szem előtt tartani, hogy a pszichológus nem közvetlenül oldja meg a kliens problémáját és nem mondja meg azt sem, mit tegyen, vagy mi a helyes. Ehelyett segít a kliensnek abban, hogy saját maga váljon képessé arra, hogy kezelje, megoldja az élethelyzeteit, vagy megtanulja elfogadni azt, amin nem lehet változtatni.
Miért fontos a pszichológus munkája?
- A legtöbb ember életében van olyan személy, akihez fordulhat, ha gondja adódik. Ők azonban hozzá közelállók (házastárs, barát, rokon), akikre szintén hatással lehet a probléma. A pszichológus olyan külső, objektív személy lehet az egyén életében, aki képes más szempontból látni a problémáit, és adott esetben az egyén számára is más megvilágításba helyezni azokat, ezáltal pedig ő új megoldási módokat találhat.
Tévképzetek vs. valóság
Milyen tévképzetekkel találkozott a szakmájával kapcsolatban, az eddigi munkája során?
- Sokan szégyellik, hogy pszichológushoz kell fordulniuk, mert félnek attól, hogy ezáltal „bolondnak” bélyegzik őket. A valóság ezzel szemben az, hogy mindannyiunk életében adódhat olyan helyzet, amivel egyedül már nem boldogulunk. Ennek felismerése, és a segítségkérés pedig nagyon fontos lépés, hogy tegyünk a nehézségek megoldásának érdekében.

Mi a tapasztalat, az emberek könnyen ráveszik magukat, arra, hogy tegyenek a mentális egészségükért? – akár a klubfoglalkozáson belül, akár annak keretein túl.
- Az a tapasztalatom, hogy aki már kellően motivált arra, hogy eljöjjön akár egyéni akár csoportos foglalkozásra, többnyire hajlandó tenni magáért.
Van olyan társadalmi csoport, akár életkor, akár más sajátosság alapján, akik a segítségedet kérik?
- Nincs ilyen. Azt kell mondanom, a legkülönbözőbb korú, nemű, társadalmi státuszú emberekkel találkozom nap, mint nap, hiszen –mint korábban is említettem- bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor segítségre van szüksége.
Pszichológus vagy pszichiáter, esetleg mentálhigiénés szakember?
A mentálhigiénés szakember, pszichológus, pszichiáter szakmák mennyire kapcsolódnak egymáshoz, mi köztük a különbség?
- A mentálhigiéné kisebb élethelyzeti zökkenők esetén segít a lelki egészség megőrzésében, tehát preventív jellegű folyamat. Ha a lelki egyensúly tartósan felborult, pszichológus vagy pszichiáter segítségére lehet szükség. Nagyon fontos különbség köztük, hogy a pszichológus – a pszichiáterrel ellentétében- nem orvos, éppen ezért gyógyszeres kezelést nem tud biztosítani. A pszichológushoz fordulók elsősorban beszélgetésekre, a lelki dolgokra való fókuszálásra számíthatnak. Azok számára lehet ez elegendő, akiknek a pszichés egyensúlya nem borult fel olyan mértékben, hogy az a hatékony életvezetésüket gátolja. Azonban gyakran elengedhetetlen – a pszichológussal való beszélgetések mellett – a pszichiáter nyújtotta gyógyszeres kezelés: ekkor a páciens mindkét szakemberrel találkozik rendszeresen, és ez az együttes munka segíthet neki igazán.

Az EFI „Tartós beteg hozzátartozóval élők csoportja klub” mellett számos más foglalkozást is vezetsz. Milyenek a tapasztalatok a klubbal kapcsolatban?
- Eddig csupa pozitív tapasztalatról számolhatok be: nyitottak és érdeklődőek voltak azok, akik eljöttek a csoportokra. Néhányak számára meglepő volt, hogy ez nem frontális jellegű előadás, hanem aktív részvételt kívánó foglalkozás, ahol szívesen vesszük mindenki gondolatait a témában. Végül azonban minden esetben élénk és tanulságos beszélgetések alakultak ki.
Biztosan lesz olyan olvasó, aki a fent leírtak ellenére is úgy gondolja, hogy gyengeség és az adott problémával szembeni tehetetlenséget mutatja, ha pszichológus vagy pszichiáter, esetleg mentálhigiénés szakember segítségét kérjük. Holott felismerni a problémát, majd belátni azt, hogy annak a megoldásához „kevesek vagyunk”, ezt követően pedig szakemberhez fordulni, erős jellemre és józanságra vall.