Önlefoglaló nyomda és feledékeny költő – rendhagyó tanóra Dunaújvárosban

Szerdán délután rendhagyó töriórán vehettek részt az általános iskolások. A kötelező tananyag részét is képező témáról tartott előadást azonban cseppet sem volt unalmas végighallgatni, hiszen Baksa László pontosan azokat a történeteket mesélte el a közönségének, amik kissé megszínezik, s diákközelibbé teszik a forradalom és szabadságharc száraz adatait. A népszerű pedagógus korhű öltözetben állt az ifjú közönsége elé, és prezentációját egy szemléletes játékkal kezdte: a jelenlévőkön keresztül mutatta be, hány nemzedék telt el ´48 óta, azaz ha egy-egy gyerek egy-egy generációt testesít meg, akkor milyen sok diák is kellene ahhoz, hogy leképezzük ezt a 170 évet.

Baksa László, a sztárpedagógus

A Jankovich Miklós Általános Iskola történelemtanára Dunaújvárosban él, de szíve abszolút Rácalmásra húzza. Kiemelkedő közösségi munkájáért Rácalmásért emlékplakettet kapott 2015-ben. A szülők, a kollégák és a tanulók tiszteletét élvezheti, hiszen szakmai tudása és humánussága valamint egyedülállóan szerethető előadói stílusa miatt rászolgált erre. A közösségi programokból is aktívan kiveszi a részét. A nemzeti ünnepeink megemlékezésein például sosem a hagyományos, verses-dalos műsor kerül színpadra, hanem különböző dramaturgiai játékok, amik többet mondanak el meghatározó eseményeik jelentőségéről, mint néhány, az állandó ismétléstől üressé vált, betéve tudott vers, ének.

Az időutazás után elkezdődött az „apróbetűs történelem” alcímet viselő óra, ami találóbb címet nem is kaphatott volna. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt, s hogy a márciusi ifjak lefoglalták a Landerer nyomdát. Vagy mégsem szavalta el Petőfi? Sőt, olyan feledékeny volt, hogy otthon hagyta a kéziratot? Hogy Landerer maga foglalta le saját nyomdagépét, mert a forradalmárok kicsit leblokkoltak? Hogy a lobogó indulatok közepette egy ebédszünet mégiscsak belefért még március 15-én is? Ilyen, és ehhez hasonló érdekességeket hallhattak a diákok, akik egy esős, októberi délutánon kicsit kimozdultak otthonról. És milyen jól tették.

Petőfi Sándor Barguzinban

Az elhangzott érdekességek között az egyik legnagyobb meglepetést az váltotta ki a közönségben, mikor Baksa László arról mesélt, hogy egyes történészek szerint Petőfi Sándor nem tömegsírban fekszik. Az elmélet szerint Petőfit orosz hadifogolyként elhurcolták, és külföldön újra felvette a Petrovics nevet, sőt tovább alkotott még pár évig. Később egy kutatócsoport úgy vélte, hogy a burjátföldi Barguzinban egy sír feltárásakor Petőfi Sándor csontvázát találták meg, ám az alapos vizsgálatok során kiderült, hogy egyrészt a leletek egy sokkal fiatalabban elhunyt személyé voltak, másrészt mégcsak nem is egy férfi, hanem egy nő sírját tárták fel. A hivatalos állás továbbra is az, hogy költőnk tömegsírban nyugszik.