140 éve született Pentelei-Molnár János

Rokonság

E jeles évfordulóját mindig büszkeséggel telve ünnepelte meg településünk lakóközössége. Szülőháza falán 1940-ben a művészt ábrázoló domborművet avattak, ahol minden évben ünnepséget rendeztek születésének évfordulója alkalmából. Az 1980-as évek elején városunk civil szervezeteinek összefogásával, Bene Károlynak, a városszépítő egyesület elnökének kezdeményezésére új sírhelyet állítottak a már összedőlt régi helyett Budapesten a Kerepesi úti temetőben. A régi sír keresztjét édesapám hazahozta és máig őrzi padlásunkon. A sírkőavatáson jelen volt az akkor egyetlennek hitt rokon, a fia dr. Molnár Gyula. Lánya és unokái akkor Bécsben éltek.

Egy másik rokonra a véletlen derített fényt. Mintegy évtizede a Bartók kultúrházban volt látható Makay Sándor neves színművész karikatúráinak kiállítása. Grafikáit barátairól, pályatársairól készítette, mint például Gobbi Hildáról, Bródy Jánosról és Faludi Györgyről. Az 1990-es években rendszeres volt, hogy november 10-i halálának évfordulójáról Budapesten emlékeztek meg, a születésének ünnepsége a pentelei szülőháza előtt történt.

Korai évek

A művész 1878. május 8-án született Dunapentelén. Születéséről családi legenda szólt. A bába a gyermek fölé hajolva azt mondta a szülőknek: ez a fiú világhírnévnek fog örvendeni, mindent kövessenek el, hogy tanulhasson.

Elég korán, már negyedik elemista korában festett. Első képe 12x18 cm nagyságú volt, és a pentelei tájat ábrázolta. Szeretett rajzolni és festeni, sokkal inkább, mint tanulni.

Szülőfalujából elkerülve Pesten az Eötvös reáliskolában folytatta a tanulmányait. Rajztanára felismerte benne a tehetséget. Főiskolára azonban a család szűkös anyagi helyzete miatt nem kerülhetett. Érettségi után elvégezte az építő felső ipariskolát és a mezőhegyesi kataszteri hivatalba került. Itt gondolt először arra, hogy művész lesz. 1902-ben otthagyta a hivatalt, és Pestre ment. Életének ez a legküzdelmesebb szakasza. Egyedül állt Pesten, segítség, pénz nélkül. Így nemsokára visszament a mezőhegyesi hivatalba, ahol legalább a megélhetése biztosítva volt. A fordulópont ezután következett az életében. Megismerkedett leendő feleségével, Nemes Kunos Adalbertával, egy orosházi állatorvos, földbirtokos lányával. Nős volt már, mikor Münchenbe mentek Hollósy Simonhoz. Csupa újdonság, szenzáció volt, amit ott látott. Hollósy négy évet jósolt, ami alatt, ha az ő festőiskolájában tanul, viheti valamire. Öt hónap múlva azonban már nem tanulhatott semmi újat a mestertől.

1903-ban Párizsba utazott, és ott a Julien Akadémiára iratkozott be, ahol Jean Paul Laurensnél tanult. Igazi mesterének azonban mindvégig Hollósyt tekintette.

Hazatérve előbb Dunapentelén, majd Orosházán laktak. 1906-ban költöztek Pestre, ahol a Benczúr festőiskolának lett tagja. 1908-ban már Hollandiában tanult ösztöndíjasként, főleg Rembrandtot tanulmányozta. 1922-ben pedig a londoni stúdió világ körüli útra kötött vele szerződést…

Magánélet

Mint emberre, felnéztek rá rokonai, ismerősei. Az ő házába, amíg élt, iparos ember nem tette be a lábát. Ha cigaretta kiégette a takarót, beszőtte. A kitörött ablakot beüvegezte, a bútort megjavította, de nem volt gondja a vízvezeték szerelésével sem.

Nagyon szerette a zenét, kitűnően cimbalmozott. Politizálni viszont nem szeretett, és nem is rajongott a politikusokért.

Magas körökben mozgott, jól ismerte a kormányzó Horthy családot. A Horthy fiúkkal barátkozott, az uralkodó felesége nyitotta meg több tárlatát, de a kormányzót ennek ellenére nem volt hajlandó megfesteni.

A századforduló Budapestjén rábízták minden jelentősebb kiállítás megrendezését. Protekcióra nála senki nem számíthatott, csak a szakmai alapossággal, jól megfestett képek jelenthettek előnyt.

Alkotásai

Három gyermeke közül Erzsébet itthon, Ilona és István fia pedig az USA-ban élt. Egyik unokája, a nagypapa határtalan tisztelete miatt, ugyancsak a Pentelei-Molnár János nevet viseli. A tisztelet nemcsak nevének szól, hanem művészetének is. A Dallasban élő unokánál található a legnagyobb Pentelei-Molnár János gyűjtemény. Ahogy egy festményről kiderül, hogy hol is található, nagyon gyorsan a dallasi gyűjteményt gyarapítja. Az unokának van mit megvásárolni, hiszen a nagy mester fénykorában 2-3 óra alatt készített el egy-egy művet, amelyek zöme sajnos külföldön, múzeumban vagy magánkézben található meg.

Az Agyagbánya Promontoron című festményét például I. Ferenc József vásárolta meg. A császár volt egyben az egyik legnagyobb vásárlója a művésznek. Az ő megrendelésére készült a Szent István koronázása című nagyméretű oltárkép, amely az USA-ba, a pennsylvaniai magyarok templomába került, bizonyára ma is látható.

Több képe látható a bécsi Kunthistorise Múzeumban, de München, Bukarest, Párizs is számtalan kép birtokosa. Híres képei vannak a Nemzeti Galériában és néhány magángyűjteményben is. Dunaújvárosban sajnos csak a polgármesteri hivatalban található néhány műve. Budapesten élő unokaöccse dr. Molnár Gyula számon tartja szinte az összes Magyarországon található képét.

Témavilága négy csoportba sorolható. Elsőbe a mélyen szociális mondanivalójú képei tartoznak. Kiemelkedő példái ennek az Árvák, a Falu szegényei és az Anyám című festményei. Ezen képein édesanyja és testvérei voltak a modelljei, a családját örökítette meg. Második csoportba a vallásos témájú képei sorolhatók. Kiemelhető fontosságú a Szent István koronázása című kép. Harmadik kedvelt témája a tájképfestészet volt, amelyben elsősorban a pentelei táj kapta a fő szerepet. Negyedik csoportba tartoztak a legjelentősebb képei, amelyekkel egyben világhírnevet is szerzett, s ez a csendélet festészete volt.

Jó humora és igen vicces természete volt

A Csendélet című festményével 1912-ben Bécsben, a Halak cíművel 1913-ban Münchenben, a Paprikák-kal pedig az 1915-ös budapesti kiállításon nyert aranyérmet. Kiállították képeit Moszkvában, Pekingben és Amerika több városában is.

A korabeli sajtó által nagy népszerűségre tett szert. A Vasárnapi Újság, a Művészet, a Budapesti Szemle, a Pesti Napló, a Pesti Hírlap valamint a Népszava több terjedelmes cikke is bizonyítja, hogy milyen előkelő helyet foglalt el a századforduló művészeti világában.

Makay Sándor nagy átéléssel beszélt a nagy rokon életéről, majd egy gondolatnyi szünet után így folytatta: nekem a nagymamám mesélte el a családi legendát, amely szerint a nagy művész halálát egy rejtélyes átok okozta. A festőművész fénykorában dúsgazdag ember volt. Családjával sokat utazott, kedvelt célállomása Egyiptom volt, ahol többször látogatta a királyok völgyének sírkamráit.

Jó humora és igen vicces természete volt. Egy alkalommal a művész megbeszélte a sír őrzőjével, hogy megijeszti lányait a bejövetelkor. Egy halotti leplet magára terítve a szarkofág mögül kilépve halálra rémítette őket. A tréfa jól sikerült. Ettől kezdve azonban folyamatosan panaszkodott a tüdejére, majd pár hónapra rá tüdővérzésben a Gyulai Szanatóriumban meghalt. A sírkamra őre figyelmeztette, hogy a fáraó átka úgy szól, hogy aki a fáraó nyugalmát megzavarja, annak orrán-száján folyik ki a vére. Lehet, hogy az átok valóban létezik?

Másik érdekesség a művésszel kapcsolatban névadásának története. A Pentelei előnevet a császár, Ferenc József adományozta neki akkor, amikor az általa megrendelt Szent István koronázása című oltárképet megfestette az amerikai magyarok pennsylvaniai templomának.

Emlékét képei őrzik a világ minden táján. Születési évfordulóján a szülőfalu közössége is megemlékezik róla.