A munkáltatók nagyobb része nem támogatja a dolgozók kikapcsolódását

Az egyik foglalkoztatási portál aktuális kutatásában annak járt utána, mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. Kiderült, a munkáltatók és a munkavállalók szemléletében sem történt a korábbiakhoz képest lényegi változás. Továbbra is keveset sportolva, sokat kávézva és cigarettázva próbálja a többség „túlélni” a munkanapokat.

A feszültség sokakat többnyire blokkol, mint motivál

A válaszadók 20 százaléka állította, hogy munkája sok stresszel jár. Nem meglepő módon a 4 és 6 órás munkaidőben dolgozók körében ez az arány jóval kisebb. A testmozgás jótékony hatását igazolja a kutatás azon állítása, hogy az aktívan sportolók szintén kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat. Csakúgy, mint négy évvel korábban, a legnagyobb stresszforrást a munkával kapcsolatos elvárások jelentik (23 százalék). Amíg korábban a vezetőkel való kapcsolat nem okozott komolyabb konfliktust, addig ez idén a második leggyakoribb ok (20 százalék). A kollégák (12 százalék), az iparág helyzete (11 százalék), az ügyfelek, partnerek (14 százalék) és a munkakörülmények (12 százalék) pedig nagyjából egyforma arányban okoznak kellemetlen pillanatokat.

A munkahelyi feszültségoldásnak egyik jó módja a sportolás. A válaszadók negyede kifejezetten ilyen célból mozog. Sajnos ennél magasabb azok aránya, akik a kávézást (29 százalék) és a dohányzást (23 százalék) részesítik előnyben.

A legjobb stresszoldónak egy szokatlan módszer számít: a megkérdezettek majdnem fele kibeszéli magából a gondjait. Az, hogy a stresszes hangulat ne álljon fent sokáig, a munkáltatók érdeke is, hiszen az emberek 45 százalékára blokkoló hatással van a feszültség és csak 17 százalék szerint van motiváló hatása.

A kérdőívet kitöltők több mint fele rendszeresen sportol heti két-három alkalommal (47 százalék). A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva nem nőtt azok száma, akik a mozgást a mindennapjaik részévé teszik. Úgy tűnik a munkahelyek továbbra sem támogatják dolgozóik fizikai és mentális egészségének megőrzését. A Profession.hu adatai szerint 73 százalékuk semmilyen módon nem segíti dolgozói sportolását. Csupán egytizedük üzemeltet valamilyen sportlétesítményt, 6 százalékuk biztosít kedvezményes belépőjegyet és 4 százalékuk szervez sportnapot a dolgozóinak. A 2014-es adatok alapján leginkább a 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják a sportolást.

Hasznos lehet a sportklub

– A sport támogatása nem csupán a reklámcélokat szolgálja, hanem – ezt saját tapasztalatomból mondhatom – az adott cég számos, sportszerető dolgozóját is motiválja. Ők büszkék lesznek a cég nevét viselő csapatra, és ezért aztán a munkához is másként állnak hozzá. Ezáltal a sporttámogatás üzletileg is kifizetődő lesz – nyilatkozta lapunknak korábban Papp Dénes. A Bericap székesfehérvári kupakgyárának volt igazgatója szerint hasznos lehet a cég számára a vállalati önálló sportklub keretén belül működő tömegsport felkarolása. A horgászengedély, a fitneszbérlet megvásárlása vagy éppen a kerékpártúrák szervezése sokszor többet jelent a munkavállalónak, mintha ezen értékben pénzt kapna. Ráadásul, szinte bizonyosra vehető, hogy a pénzt nem a saját testi-lelki regenerálódására, egészségének megőrzésére fordítaná…