A magyarországi mentés története

2018.04.05. 14:00

Kiállítás a hősiességről, a rátermettségről Dunaújvárosban

Pazar kiállítás nyílott a múzeumban a magyar mentés történetéről.

Pekarek János

Az egészségügyben dolgozók iránti óriási tisztelete kifejezésével kezdte megnyitó beszédét Farkas Lajos, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum igazgatója szerdán este, A mentés története és dr. Lengyel Árpád hagyatéka című kiállításon.

Hangsúlyozta: ez a tárlat, a helyi rendvédelmi hónap első rendezvénye folytatása a két évvel ezelőtt kezdődött sorozatnak, amely előbb a tűzoltóság, majd a rendvédelem történetét mutatta be.

Egyben mély köszönetét is tolmácsolta a kiállítás létrehozásában segédkezőknek: a Kresz Géza Mentőmúzeumnak, a Szent Pantaleon Kórháznak, a Lorántffy középiskolának, a múzeum munkatársainak és Orosz Csabának.

Rendkívül érdekes tárgyakból és történetekből áll össze a magyarországi mentést bemutató kiállítás az Intercisa Múzeumban Fotók: Hankusz Kálmán/Dunaújvárosi Hírlap

Jubileum

Debrődi Gábor, a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója azzal kezdte beszédét: ez a kiállítás nem egy nóvum, hiszen már évek óta látható Budapesten – ám az új helyszín és az új látogatók miatt mégis újnak számít. Örömmel hozták el tárgyaikat ide, hiszen az Országos Mentőszolgálat idén ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját. Ám a magyar szervezett mentés ennél is régebbi, még 1887-ben kezdődött a története, amikor Kresz Géza megalapította a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME). Azóta generációról generációra szállt a tudás, amit a hadi medicina gyakorlása során is szereztek a mentők.

Dr. Máté Ágnes, a Szent Pantaleon Kórház sürgősségi betegellátó osztályának vezető főorvosa megnyitójában elmondta: az egészségügy ritkán tud bemutatkozni ebben a bensőséges és mégis konkrét aspektusában, mint ezen a kiállításon. Látható, hogy mekkora fejlődést tudhat maga mögött a mentőszolgálat, leginkább a kiállított, számtalan mentőautó-makettről. Van közöttük olyan, említette a főorvos asszony, amilyenen ő még szolgált Budapesten, de már kivonták a forgalomból. Hozzátette: ez a kiállítás a hősiességről és a rátermettségről is szól. A mentők hősiességéről és rátermettségéről, folyamatosan gyarapodó tudásukról. Ennek egyik szimbóluma az a mentőrobogó, amely a múzeum földszintjén látható, s amely majd idén május elsejétől áll szolgálatba a fővárosban. A mentőmotorosok ugyanis a legjobban képzett mentősök közé tartoznak, akik ráadásul többnyire a legsúlyosabb eseteknél dolgoznak, egyedül.

A tárlatot megnyitók közül ketten: Farkas Lajos, az Intercisa, és Debrődi Gábor, a Kresz Géza Múzeum igazgatója

A kiállításhoz szervesen csatlakozik az ugyancsak a múzeum földszintjén látható tárlat, amit dr. Lengyel Árpád hagyatékából állítottak össze. Ahogyan Völgyi Péterné dr. Reich Márta, dr. Lengyel unokája a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta: voltak olyan évek a múlt században, amikor két magyar orvos nevét ismerte az egész világ: Semmelweis Ignácét és dr. Lengyel Árpádét.

Utóbbi volt ugyanis a Carpathia egyik orvosa: ez a hajó ért elsőként az elsüllyedt Titanic katasztrófájának helyére, és 705 hajótöröttet mentett ki a tengerből. Minden egyes embert, akit a fedélzetére emeltek, dr. Lengyel fogadott a fedélköz ajtajánál, és adott számukra elsősegélyt, valamint irányította elhelyezésüket. Jegyzeteiből unokája 2012-ben könyvet írt dr. Balogh Tamással közösen, A Titanic árnyékában címmel. Az I. világháborúban katonaorvosként is dolgozó egykori mentős, majd orr-fül-gégész, aki a Carpathia után soha nem szállt hajóra, 1940-ben hunyt el Budapesten.

A lélegeztetés és a szívterápia eszközeiből is sokat bemutatnak, az előbbihez még kovácsfújtató is hozzátartozott egykor

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában