Nyolcadik alkalommal hangoltak a híres és nagyon várt nyuszis napokra Előszálláson

A nagyon komolyan veendő esemény koordinátora Nyúl Gabriella a település művelődésszervezője és könyvtárosa volt, aki így foglalta össze a hetedhét országra szóló összejövetelt: – Talán nem meglepő módon az ötletgazda a Hagyományőrző Nyugdíjas Klub tagsága volt, akik ennek a szép ünnepnek a könnyed változatát is meg akarták őrizni. Így az esetleg túlságosan modern környezetben élő gyerekek is belekóstolhattak ennek a napnak a generációk sorát boldoggá tévő titkaiba. Az eseménnyel rendre a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap délutánján jelentkezünk.

A csokit csak hozni szereti, de nem él vele

Kár lenne tagadni, hogy nagy izgalmat jelent az ajándékvárás, pláne, ha a reményeink szerint egy olyan kedves és ügyes kis jószág hozza magával azokat, mint egy nyuszika! Persze, nem várhatunk mindent készen, hiszen a kis ajándékozót is meglephetjük egy színes tojásokkal feldíszített pihepuha fészekkel, ahol egy kicsit megpihenhet, mielőtt a többi gyerekhez vándorol. És az micsoda mulatság, ha őkelme olyan nyugodt és barátságos, hogy türelemmel kivárja a neki örvendező gyerekekkel való találkozást?! Reméljük, hogy egyikük sem felejti el, hogy az alkalmi vendégük igazi vegetariánus, és a csokit csak hozni szereti, de nem él vele, ahogy az innivalóhoz, pláne kóla formájában, nem ragaszkodik!

Babazsúrral zártak

Az sem egy akármilyen mulatság, ha az ember lányát locsolók keresik fel húsvéthétfő reggelén (ezt saját tapasztalataimból is megerősíthetem), hogy különleges, lényegre törő versekkel és pláne olyan veszedelmes (mindenkinek más és más illatú) locsolnivalója van hozzá, amit majd, csak az április végi szél fog magával ragadni, és párja nem lesz a jövő tavaszig!

De nézzük az érem másik oldalát is! Az is jó dolog, ha mindenki előtt kiderül, hogy egy vagány kisfiúnak mekkora sikere lehet az előbb említett locsolóversek valamelyikének az előadásával. Az ilyen villámlátogatások természetesen minden alkalommal egy kis babazsúrral zárulnak, és a fiúk búcsúként, lányos házanként különböző ajándékokkal távoznak, hogy utána egy újabb kedves ismerőshöz kopogjanak be. Mindezek a lehetőségek most minden gyerek nagy örömére és szeme láttára bontakoztak ki a művelődési ház épületében. Nagyon bízunk benne, hogy kedvet csináltunk hozzá mindegyiküknek.

Nem lett volna kellemesebb a természetes környezetben az összejövetel?, vetettük fel.

Tavaszváró műsor

– Eleinte a szomszédos Teleház udvarán rendeztük meg ezt az eseményt. Az volt ám a nagy vigasság! Hatalmas fészket készítettünk, ahol a környékén élő nyuszik, bárányok jöttek-mentek, és ott lehetett azokat simogatni, mellette a kertben eldugott ajándékok után kutathattak a gyerekek. Az évek során azonban az időjárás ritkán volt velünk kegyes, ezért átköltöztünk a művelődési házba – mondta a szervező.

A Patakparti Óvoda Kisbagoly csoportja Horváth Istvánné és Platt Tímea vezetésével egy vidám tavaszváró műsorral készült. Őket az Árpád Fejedelem Általános Iskola 2. osztályosai váltották a zenés, táncos műsorukkal, amit Bozsoki Éva tanított be a számukra. Végül a Balázs Barbara vezette mazsorett csoport botos koreográfiá­jának tapsolhattunk. A szívet melengető esemény egy kis játszóházzal, és az uzsonnát biztosító büfével is kiegészült.

És a segítők… Ez a délután igazi közösségi összefogással jött létre. Mindenféle korosztályból, önkéntesek sora tette hozzá a tehetségét ahhoz, hogy boldogan kezdődjék a tavaszi szünet a gyerekek, és kimondhatjuk, hogy a segítők számára is. Közülük a teljesség biztosítása nélkül felsorolhatjuk a nyugdíjasklub tagjait, a pedagógusokat, családtagokat, a nyuszikat idevezető Lelki Róbertet, vagy a helyi utánpótláskorú labdarúgókat is.