munka, munka, munka

2018.02.23. 07:00

Horváth Tamás „ezerrel” dolgozik

Nem kis lámpalázzal dicsekedhettem a DAB–Csíkszereda Erste Liga-jégkorongmérkőzést megelőzően. A különleges hangulatot erősítette az ihletett szurkolótáborok hangja és az ünnepélyes korongbedobáshoz kísért dunaújvárosi popsztár, Horváth Tamás személye is.

Balogh Tamás

A keddi ceremónia hibátlanul zajlott le, az azt követő összecsapás hazai szempontból már kevésbé. Esetünkben viszont maradjunk a vokális műfaj új kedvencénél. A dunaújvárosi énekes igazi popsztárrá emelkedett pályafutásának eddigi legnagyobb sikerével, a Sztárban sztár című műsorban elért győzelmével. Az ebben a könnyűzenei sorozatban szereplő előadók adásról adásra bemutatták, hogyan tudnak legendás pop- és rocksztárok „bőrébe” bújni. Az átváltozásukat élvonalbeli maszkmesterek, fodrászok és stylistok segítették. Horváth Tamás egyik kimagasló alakításával, az LMFAO „frontembereként” is meggyőzte kivételes tehetségéről a zsűrit, a stúdióban tapsoló szerencséseket, és néhány másodperc múlva az élő tv-adás milliós nézőközönségét.

Rövid idő választotta el a következő nagy kihívástól, egy újabb televíziós versenytől, ami végső célként a portugáliai Euroviziós dalfesztiválon való bemutatkozás lehetőségét ígérte az indulóknak. Horváth Tamás a saját szerzeményével, a népzenei motívumokra épülő, Meggy­fa című dalával került a döntőbe A Dal 2018 legjobb harminc indulója közül.

Horváth Tamás és a sport?

– Szeretem a jégkorcsolyázást, de sajnos régen voltam itt, mert az elfoglaltságaim nem engedik. Ugyancsak kedvelem az extrém sportokat is. A baráti kiránduláson is elsőnek próbáltam ki a snowboardot, igaz, el is dobtam magam, és utána már csak a hüttéből figyelhettem a társaimat, de bevállaltam és ma sem bánom. A korongbedobás is fantasztikus élményt adott! Ez volt az első alkalom, hogy cipőben léptem ennek a csarnoknak a jegére. Az első izgalmat az hozta, hogy el ne essek. Alig tudtam megszólalni, mert annyira feldobott a hangulat, amit a szurkolók teremtettek. Utána együtt szurkoltam velük a csapat sikeréért.

Horváth Tamás örömmel bújt az Acélbikák ajándék mezébe, dobta be a korongot a kezdéshez és szurkolta végig a mérkőzést Fotó: Hankusz Kálmán

Önért is hosszú ideig izgultunk…

– Mindenkinek nagyon köszönöm. Bár dunaújvárosi vagyok, de ebben az időszakban még több, nagyon kedves emberrel ismerkedtem meg a városunk határain belül. Sokan léptek elém egyedül vagy családostul, séta, bevásárlás közben is azért, hogy elmondják a támogatásukat, véleményüket. Lépten-nyomon fogadtam a gratulációikat, ami hatalmas örömmel töltött el. Ez nagyon sokat számított nekem, mert önbizalmat adott, és éreztem, hogy itt vannak a gyökereim. Hál’ Istennek, a verseny vége is jól sikerült, hiszen megnyertem a Sztárban sztár című sorozatot.

Karizmatikus előadóvá vált, de mégis az egész szériában mindig más tollával kellett ékeskednie!

– Őszintén szólva, az Acélbikák mezét szívesebben veszem fel, mint akkor a versenyben egy női ruhát! Annak is megvan a hozadéka: ahhoz a szerephez megtanultam magas sarkú cipőben járni!

Melyik volt a leghálásabb figura, amivá át kellett alakulnia?

– Köztudott rólam, hogy gyerekkorom óta nagy Michael Jackson-rajongó vagyok, ezért az egyik kellemes kihívás az ő megformálása lett. A másik, ami talán még nagyobb feladatot adott: Freddy Mercury felidézése. Őt lehetetlen egy az egyben hozni, de megpróbáltunk minden tőlünk telhetőt elkövetni a jó teljesítmény érdekében. Óriási élmény volt.

Alig ért véget az első vetélkedés, máris következett A Dal 2018.

– Valóban, újabb izgalmas időszakot élek meg, hiszen nagy a tét: eldől, hogy ki jut ki közülünk Portugáliába az Eurovízió döntőjébe. Nagy dolognak tartom, hogy a hazai sorozat döntőjébe jutottam. Harminc dalból nyolc került a legjobbak közé, és az egyik az enyém, a Meggyfa című. Büszke vagyok rá. Az elmúlt tíz évben keményen dolgoztam azért, hogy ez a gyümölcs beérjen. Az izgalmak azzal kezdődnek, hogy vajon a zsűri beszavaz-e a legjobb négy közé. Utána már a közönség kezében lesz a döntés. Pillanatnyilag úgy érzem, hogy ez a Meggyfa már rügyezik. Bízom abban, hogy a közönség – és különösen a dunaújvárosiak – támogatni fognak a szavazataikkal. Az itthoni siker után pedig lesz lehetőségem arra, hogy az országunkat és benne a városunkat is képviselhessem ezen a versenyen.

Az első átütő siker után itt a lehetőség, hogy kilépjen a világ színpadára!

– Amennyiben kijutok, akkor az elmúlt hónapok kőkemény munkája a rengeteg próbával, gyakorlással és táncpróbákkal folytatódik. Megdolgozok a sikerért. Jövő szombaton pedig kiállok a színpadra, magamat adom és szívből énekelek. Ennél többet nem tudok tenni. Az elmúlt időszak egy nagyon komoly sikerszéria volt az életemben, de úgy gondolom, hogy ez csak az út kezdete, mivel fantasztikus lehetőségek nyílnak meg előttem itthon és külföldön egyaránt a jövőben. Nem titkolom, hogy Amerikában is elkezdek majd dolgozni. Fiatal vagyok, előttem állnak a lehetőségek és élni fogok velük. Ezerrel dolgozom!

Valamennyi stílusban otthonosan mozog. Melyik az igazi kedvence?

– Egyikbe sem állok bele teljesen, de mindegyikben benne vagyok! Nincs kizárólagos kedvencem. Nem úgy írom a dalaimat, hogy most nekiülök egy jó kis rocknótának. Nálam ez úgy működik, hogy ösztönösen jön a dal, és majd később alakul ki, hogy milyen hangszereket és eszközöket használok hozzá. Úgy érzem, hogy nagyon sok olyan zenei stílus van, amiben megállom a helyemet. Nagyon szeretem a rock, a pop és a latin stílust és ezek mellett egyre közelebb áll hozzám az autentikus népdal hangzásvilága is. A mostani versenydalommal, a Meggyfával négy évet vártam. Fejben is meg kell érni egy-egy ilyen szerzeményhez, hogy hitelesen tudd képviselni saját magadat, és a dal is úgy szólaljon meg. Most jött el az idő hozzá.

Rangos művészekkel versengett. Mit lehetett tanulni tőlük?

– Nagyon szívesen figyeltem őket. Sokat beszélgettünk és nagyon jó barátságokat kötöttünk. Közülük kiemelném Emota Bálintot, aki a tanácsai­val sokat segített a színpadi teljesítményem fejlesztésében. Hatására erősen megjött a kedvem a színházi munkához is. Egy rövid szerepet én is nagyon szívesen bevállalnék a színházi életben a jövőben…

Két komoly verseny után áll. Kik voltak a legkeményebb ellenfelei?

– Nem vetélytársakként tekintettem a többiekre, elismerem a munkásságukat. Meg kell ismernem a saját gyengeségeimet, ki kell javítanom őket. Csak egy emberrel versenyzek: saját magammal. Mindig jobb teljesítményt szeretnék elérni, ez a fő célkitűzésem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában