Elmarad a torkos csütörtök Dunaújvárosban?

A címben feltett kérdésre nem egyszerű a válasz. Naptári értelembe véve nem, nem marad el, hiszen hamvazószerda előtt is volt (február 8.), és minden bizonnyal utána is lesz (február 15.) csütörtöki nap. A különböző vendéglátó egységek erre a két dátumra szokták időzíteni a Torkos csütörtököt.

Az hogy itt nálunk, Dunaújvárosban megtartják az akciót vagy sem, az megint más kérdés. Eddigi kutatásaim során ugyanis, sem az akció hivatalos oldalán, sem pedig telefonálás útján nem találtam olyan éttermet, amely a „Csatlakoztok idén a Torkos csütörtökhöz?” kérdésre igenlő választ adott volna.

A vendéglátósokat némileg igazolja a közösségi oldalunkon meghirdetett szavazás is. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mit gondoltok erről a napról, illetve az ehhez kapcsolódó akciókról. Nos ahogyan azt a végeredmény mutatja, a szavazók mindössze 35%-át foglalkoztatja a Torkos csütörtök.

Pedig, ahogyan az alábbi interjúból is kiderül, ennek a napnak a hagyománya mélyebben gyökeredzik a kultúránkban mint elsőre gondolnánk. A témáról Balogh Pál Gézát, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum néprajzos muzeológusát kérdeztük.

Torkos csütörtök a népi kultúrában

Honnan ered a „Torkos csütörtök”, milyen hagyományai vannak Magyarországon?

- A torkos csütörtök mely számos néven ismert a nyelvterület különböző részein: zabáló csütörtök, kövér csütörtök, zsíros csütörtök, tobzódó csütörtök két teljesen eltérő napot is jelenthetett a népi kultúrában. Az első a farsang vége (hamvazószerda) előtti csütörtök volt, a másik a hamvazószerda utáni csütörtök lehetett. Utóbbi sok helyen ismert inkább csonkacsütörtök néven. Néhol farsang egész utolsó hetét is kövérhét néven ismerték. Ezzel a héttel búcsúzott a farsangi bőség.

Milyen ételeket volt szokás ilyenkor fogyasztani?

- Az ekkor leggyakrabban fogyasztott ételek ekkor, akár az egész téli időszakban, a disznótorhoz kötődtek: általában frissensülteket, hurka- és kolbászféléket, orjalevest, toros káposztát és töltött káposztát, szalonnát ettek, de a sütemények is a disznótor termékeit használták fel: a hájas tészta (lehetett kifli/kráfli vagy hájas leveles, általában szilvalekvárral készítették) a hájból kisütött zsírral lett megkenve és hajtogatva, de a tepertős pogácsát is általában ezzel a zsiradékkal hajtogatták. Isten nevében a betérő szegényeket, koldusokat, vándorokat is részesítették az ételekből.

Tartoztak illetve tartoznak más egyéb szokások is ehhez a naphoz?

- Sok helyen ilyenkor este bálokat is tartottak. Néhol viszont a hamvazószerda utáni csütörtököt ismerték ezen a néven. Noha ez a nap már a böjt része, ilyenkor számos helyen a gazdaságosság jegyében még engedélyezett volt megenni a maradék húsos és zsíros ételeket, hisz egy paraszti háztartás semmilyen pazarlást nem engedhetett meg magának. A háziasszonyok ilyenkor aztán a szokásosnál szigorúbban mosták el edényeiket, nehogy hús- és zsírmaradványok jussanak a nagyböjti ételekbe. A szokás megtartása, időpontja mögött felekezeti különbségek is voltak.

Mi a helyzet Dunaújvárossal, illetve a környékkel?

- Itt, illetve a környéken külön jellegzetessége nincs ennek a napnak. Összességében azonban elmondható, hogy itt is megvoltak azok a hagyományok mint máshol. Tehát bálokat szerveztek, de sem a mulatságok terén, sem pedig az ételek minőségében nem mondható el változás mint másutt. Mivel a Torkos csütörtök időben a farsangi időszakhoz van legközelebb, emiatt csakúgy, mint ott, ez is többé-kevésbé  a parasztság-, illetve a mindenkori köznépi rétegek szokásai által dominált ünnepkör.

A Torkos csütörtök napjainkban

2006-ban a Magyar Turizmus Zrt. felélesztette a szokást torkos csütörtök néven. Ennek lényege, hogy a vendéglátás népszerűsítése érdekében a résztvevő éttermekben fél áron fogyaszthatnak a vendégek. A kezdeményezést – akárcsak régen a farsangot magát – sok kritika is érte, egyrészt számos étterem nem tartotta megfelelő módszernek az ágazat népszerűsítésére, másrészt sok vendéglátóhely csökkentett választékkal, időkorláttal, vagy túlzsúfolt helyszínen tette csak lehetővé a fogyasztást. Az egyházak részéről is érték kritikus hangok a már nagyböjtre eső kezdeményezést. A torkos csütörtök központi akkreditációját 2017-ben megszüntették, azóta az éttermek maguk döntenek, tartanak-e akciót a napon.