2017.11.21. 18:25
Égető gond a víz szűkössége
Víz, víz, tiszta víz – de sokszor emlegetjük egy véletlen csőtörés után a vízelszíneződéskor, vagy ha klórosnak érezzük, azonnal berzenkedünk. Egyébként meg milyen természetesnek tartjuk, hogy kinyitjuk a csapot, s iható víz folyik.
a
Tudjuk ugyan, hogy a világban ez nem mindenütt van így. A dunaföldvári Népszerű Tudomány sorozat első előadása után a résztvevők bizonyára még inkább másként tekintenek az ivóvízre.
Dr. Kaiser Ferenc, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki a Nemzetbiztonsági Intézet Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, arról tartott előadást, mekkora gond és biztonságpolitikai szempontból is milyen égető probléma a világban az édesvíz szűkössége.
Frázisként hat, de tény, hogy a víz az élet alapja. Szűkössége okán a víz stratégiai és biztonságpolitikai tényező is – mondta az előadó. A Föld hét százaléka víz, de mindössze két és fél százaléka édesvíz. Ráadásul a kontinensek országainak lakói nem egyformán jutnak hozzá, egyenetlenül oszlik el a mennyiség. Az ivóvíz hiánya elsősorban Ázsia és Afrika országaira jellemző. A globális klímaváltozás, az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése pedig még növeli az aszályos területek nagyságát.
Az előadó szemléletes, s a hallgatók számára megdöbbentő képekkel mutatta a vízhiányos területek életképeit vagy a vízkészlet rossz kezelésének következményeit. Láttunk fotókat tócsákból, vagy az éppen hulló esőből vizet gyűjtő gyermekekről, felnőttekről, avagy például a Csád-tó, az Aral-tó vízfelületének csökkenéséről, eltűnéséről. A probléma összetettségét mutatja, hogy a népességnövekedés, a klímaváltozás, a vízügyi beruházások hiánya, a szennyvíz kezeletlensége, a pénzügyi szűkösség mind-mind befolyásolja a helyzetet. 2,4 milliárd ember gyakorlatilag szennyvizet iszik, ebből 9,6 millió abból is keveset – állította az előadó. Egyik megoldás a sós víz sótalanítása, amelyre megvannak a technikai-műszaki lehetőségek, de az afrikai térségek érintett szegény országai anyagilag nem tudják megfizetni. Beszélt az ipari, a mezőgazdasági termelés, a háztartások vízfelhasználásáról, túlfogyasztásáról. Minél fejlettebb egy ország, annál több vizet használ. Tudták önök, hogy egy csésze kávéhoz a termeléstől a feldolgozásig 170 liter vízre, vagy egy kiló marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség? Láttunk grafikonokat, amelyek a gyermekhalandóság és a vízbázis összefüggéseit mutatják. Az érintett térségekben minden ötödik gyerek nem éri meg az egyéves kort, minden negyedik az ötéves kort- hallottuk a tragikus adatokat.
Az édesvízhiány és a túlnépesedés fontos szerepet játszik a helyi háborús konfliktusok kialakulásában és az Európát érintő migráció kérdésében is. 2050-ig számolt adatokat s a tendenciát figyelve az volt a következtetés: Afrikában nincs meg semmi ahhoz, hogy annyi embert eltartson, ezért indulnak el.
De arra is figyelmeztetett dr. Kaiser Ferenc, hogy a fejlett társadalmak felélik erőforrásukat, illetve többek között Magyarország, amely édesvíz szempontból jó helyzetben van, gondatlanul kezeli ezt a kincset. Nem ivóvíz minőséget kellene használnunk többek között a higiéniai célokra a mindennapokban, vagy ipari termelésben, a mezőgazdaságban öntözésre.
Az előadás végén kapott helyi kérdésekre feleletet kaptunk ugyan, de a hosszú távú megoldás dr. Kaiser Ferenc szerint a politikusok kezében van.
Prioritást kellene kapniuk a vízügyi beruházásoknak, víztározókra és egyéb felelősségteljes megoldásokra van szükség, hogy unokáinknak is megőrizzük édesvízkincsünket. A világon minden összefügg, nem mondhatjuk erre a problémára, hogy ez nem a mi gondunk. Mert lehet, hogy hamarosan a miénk is lesz.