Hamis tablettákat foglaltak le

A 123 ország csaknem 200 hatóságának közreműködésével végrehajtott nemzetközi akció eredményeként 51 millió dollár (körülbelül 12,8 milliárd forint) értékben, összesen 25 millió hamis tablettát foglaltak le, ami a 2008-ban elkezdett PANGEA akciósorozat óta rekordmennyiségnek számít. 1058 esetben indult nyomozás, 3584 weboldal, valamint több mint 3000 online hirdetés felfüggesztését eredményezve.

Hazánkban is sikerrel zárult

Nemzetközi szinten és Magyarországon is komoly sikerrel zárult a hamis gyógyszerek forgalmazása és az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított eddigi legnagyobb nemzetközi razzia, a 2017. szeptember 12-19. között lezajlott X. PANGEA akció.

A nemzetközi művelet során a kapcsolattartásért a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a koordinációért pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felelt. Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy az eredmények kapcsán elmondta: az akció alkalmával a társhatóságokkal való szoros együttműködés eredményeként lefoglalt tabletták száma meghaladta a százezret, a 25 ezer darab dobozos és 200 tasakos kiszerelésű áru mellett, amelyek értéke megközelítőleg 160 millió forint. Az eredményesség fokozása érdekében az Europol a NAV kérésére egy szakértői csoport Magyarországra történő delegálásával járult hozzá a művelethez, a pénzügyőrök és az Europol munkatársai a NAV Repülőtéri Igazgatóságánál hajtottak végre különféle speciális ellenőrzési feladatokat, amellyel kapcsolatosan a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület támogatásával egy bemutató videó készült.

„Az idei PANGEA akció egyik legfontosabb tanulsága, hogy továbbra is rendkívül magas a törvénytelenül működő online felületek száma, és bár a lefülelt hamis gyógyszerek összértéke érdemben nem változott, annak mennyisége duplájára nőtt tavaly óta, vagyis a fogyasztók olcsóbban juthatnak hozzá a hamis gyógyszerekhez” – hívta fel a figyelmet dr. Ilku Lívia. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: a jövőben a hatóságoknak és a nyomozati szerveknek ezért még több erőfeszítést kell tenniük az illegális oldalak felkutatására.

A lefoglalt gyógyszerek legnagyobb része fájdalomcsillapítókból, epilepszia elleni készítményekből, mentális zavar megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerekből és potencianövelő tablettákból állt, de nagy mennyiségben kerültek elő étrend-kiegészítő szerek is. Ezen felül 125 millió forint értékben olyan illegális orvosi eszközök lefoglalására is sor került a nemzetközi akció keretében, mint például hamis fogászati készülékek, implantátumok, óvszerek, fecskendők, kötszerek és tiltott sebészeti eszközök.

Továbbá az egyhetes akció során 715 ezer olyan csomagot vizsgáltak át a nemzetközi hatóságok világszerte, amelyek valamilyen módon illegális oldalakhoz kötődnek, ezeknek jóval több mint felét (470 ezer darabot) lefoglalták.

Összehangolt akciók voltak

A nemzetközi akció részeként az ORFK munkatársai szeptember 12-én több megyében és a fővárosban tartottak összehangolt akciót a tiltott teljesítményfokozók és más illegális vagy hamis gyógyszerkészítmények ellen. A február óta zajló és az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztálya által koordinált együttműködésben hét megye rendőr-főkapitánysága (Hajdú-Bihar megye, Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Fejér megye) és a Budapesti Rendőr-főkapitányság vett részt. Dr. Fülöpné dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferensének tájékoztatása szerint az akció során a rendőrség közel 170 különböző fajta, összesen több mint 30 ezer tabletta és közel 54 millió forint lefoglalásával járult hozzá a teljes magyar akcióhoz, köszönhetően a 313 különböző területen együttműködő rendőrnek.

Dr. Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetének (OGYÉI) főigazgatója elmondta, hogy az akció keretében a hamis termékeket árusító, külföldi szerveren futó honlapok ügyében az OGYÉI az Interpol segítségét kérte. Több mint 80 honlap és internetes hirdetés adatait adták át, kérve a szervezet segítségét abban, hogy tegyék elérhetetlenné a weboldalakat. Továbbá az akció egy hete alatt közel 200 minta és több tízezer gyógyszer érkezett az intézetbe, amelyek vizsgálata jelenleg is tart. „Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a hazai online lapkiadók, portálok az első felszólítás után leveszik felületeikről a hamis gyógyszerek apróhirdetéseit, vagyis egyre inkább együttműködők és felelősségteljesebbek a szerkesztők és a tulajdonosok, ami jelzi a társadalom egyre erősödő érzékenységét a gyógyszerhamisítás veszélyeivel kapcsolatban” – jelentette ki a főigazgató. Pozsgay Csilla hozzátette: a digitális térben való küzdelemben az egyik legnépszerűbb közösségi média egy új lehetőséget biztosít a gyógyszerügyi hatóságok számára, mivel az elmúlt hetekben, az EU Gyógyszerhatóságok Vezetői által létrehozott, a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem összehangolását célzó munkacsoportjának rendezvényén elhangzott ígéret szerint a Facebook a hatóságok jelzései alapján a jövőben letiltja a hamis gyógyszert árusító profilokat.

Dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense is megszólalt, aki szerint az internethasználók 4-6 százaléka rendelt már online gyógyszert. A szakember által hivatkozott amerikai verifikációs adatbázis szerint pedig több, mint 81 ezer illegális forgalmazó található meg az interneten, a legális forgalmazók száma ezzel szemben Magyarországon 80-ra tehető.

Összetett, sokszereplős probléma

„A világszintű és egyben nagyon összetett sokszereplős probléma kezelése egy átfogó kockázatértékelő módszertan alkalmazását igényli, amely az online elérhetőségtől a forgalmazáson át egészen a termékminőségig képes a betegeket veszélyeztető rizikók azonosítására” – mondta a docens.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a PANGEA akció eredményessége a hatóságok közötti szoros együttműködésnek köszönhető nemzetközi és hazai szinten egyaránt. A gyógyszerhamisítást azonban igazán a fogyasztók határozott és tudatos döntései szoríthatják vissza. A kereslet pedig akkor csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, hogy mekkora kockázattal jár, ha sok esetben olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszereket” használnak.

– Hogy lehet egyáltalán eldönteni, hogy illegális, vagy legális gyógyszert rendel az ember az interneten? Én egyszer rendeltem neten, jól meg is jártam vele. Nem volt rajta OGYI-szám és a betegtájékoztató is hiányzott a dobozból. Nagyon elbizonytalanodtam az eredetét és az összetevőit illetően, így inkább be sem szedtem a pirulákat.

– Eleve gyógyszerellenes vagyok, nem hiszek a kemikáliákban, így legfeljebb gyógyteákat vásárolok. Azt is leginkább üzletben, vagy ha interneten, akkor roppant elővigyázatosan választok. Kizárólag ismert, barátaim által, vagy saját tapasztalataim alapján jól bejáratott oldalakról rendelek. Szerintem csak így lehet elkerülni a hamisítványokat.

– Isten ments, hogy interneten rendeljek gyógyszert! Szó sem lehet róla. Az ember egészsége annál többet ér. Ki tudja, hogy milyen összetevői vannak az ilyen készítményeknek. Én kizárólag az orvosom által felírt orvosságot vagyok hajlandó megvenni, és gyógyszertárban vásárolok. Inkább többet fizetek, de nem teszem kockára az egészségem.