Nem csak a korszak történéseiről olvashatunk

„Csodálatos, mily hajszálnyi pontossággal következik be, nyilatkozik így a pap, látnok történetíró; a végzetet sem élőlény, sem hely, sem emberi alkotás nem kerülheti el.”

Pardi Annát elsősorban költőként, esszéíróként ismerhettük. Az utóbbi években két olyan mű is megjelent tőle, amely írókkal foglalkozik, sajátos szemszögből közelítve meg az alkotókat és alkotásaikat. 2011-ben jelent meg Gogol és a sátáni evolúció, és 2014-ben a Stendhal fejfájásai című kötet. Nem igazán regények, élettörténetek vagy műelemzések ezek a könyvek, inkább a lélek, az emberi személyiség rejtelmeiről ír bennük Pardi Anna.

Nagyívű, tömör gondolatokban ír a miértekről

Új könyvének főhőse Jose­phus Flavius, aki az egyik legjelentősebb ókori történetíró volt. A zsidó háború, A zsidók története és az Apión ellen, avagy A zsidó nép ősi voltáról című művei könyvtárunkban is megtalálhatóak. Flavus i. sz. 37 és 100 között élt, amely időszak rendkívül mozgalmas és ellentmondásokkal teli volt mind Jeruzsálem, mind a Római Birodalom történetében.

Pardi Anna könyvében a korabeli történések izgalmas rajzát olvashatjuk Flavius, az érzékeny és okos zsidó fiatalember életútján, lehetséges és dokumentált gondolainak bemutatásán keresztül. Flaviust élete során mindvégig foglalkoztatták a kérdések: Mennyire szabad az ember? Beleszólnak-e a folyamatok, az életutak alakulásába a felsőbb hatalmak? Ha igen, hogyan és miért?

A könyvből nem csak a korszak szerteágazó történéseiről olvashatunk, hanem a kor szellemi áramlatairól is. Betekintést kapunk a többi között az esszénusok, a farizeusok az ortodox zsidók hit- és gondolatvilágába is.

Flavius életében került sor a jeruzsálemi templom második lerombolására, a zelóták lázadására, a jeruzsálemi vallási és politikai közösségek belharcaira és a szörnyű háborúra, amelyben ezrek és ezrek estek áldozatul a kegyetlenkedéseknek, a tisztogatásoknak.

Pardi Anna a történesek mellett nagyívű, tömör gondolatokban ír a miértekről, az emberi élet értelméről, a transzcendens világ létéről, milyenségéről, hatásáról. A Hamvas Béla és Várkonyi Nándor szellemiségét idéző gondolatok sorát és az ókori gondolkodó életútját bemutató könyv végén az Utóhang előtt egy Henri Boulard-idézetet olvashatunk, amely egyfajta útmutató is lehet.