Pablo Picasso

2021.04.15. 15:00

Más művészeti ágban is alkotott: szobrokat, kerámiákat készített

„Azt várják tőlem, hogy megmondjam, mi a művészet? Ha tudnám, akkor sem árulnám el.” Pablo Picasso

Farkas Lajos

Történelem – A XX. század egyik legnagyobb festőegyénisége, Pablo Picasso hunyt el 1973. április 8-án a franciaországi kisvárosban, Mougins-ban. A párizsi iskola kiemelkedő képviselője volt, később az avantgárd irányzat egyik legjelentősebb festőjeként tartották számon.

Az avantgárd a francia „avant-garde” „előörs” szóból származik és mindazon képzőművészeti vagy irodalmi irányzatok neve, amelyek a XX. század elején jelentkeztek, amelyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet. Ez a képzőművészetben a szociális érzékenységű témák megjelenését, illetve több új irányzat kialakulását is eredményezte. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése volt.

Pablo Picasso szinte minden alkotása, beleértve a híres politikai témájú Guernicát is, magán viseli a spanyol temperamentumot, amely egyik oldalon harcias, de másik oldalról nézve pedig egyenesen szórakoztató. Ebben is rejlett Picasso nagysága, hogy ötvözni tudta ezt a két változatot. Rajzolt, festett és írt, termékenysége határtalan volt, több tízezer műalkotást készített élete során. Politikával is foglalkozott, Párizs 1944-es felszabadulása után belépett a kommunista pártba. Hitt a szabad véleménynyilvánításban, ha kellett szembement saját pártja iránymutatásával is, viszont mindig, minden helyzetben bátran kiállt elvbarátaiért.

Már gyerekként is zseni volt

Pablo Picasso a dél-spanyolországi Málagában született 1881-ben, ahol 10 éves koráig élt. A Picasso nevet anyja adta neki, apja akadémikus festő és rajztanár volt. A gyermek rend­ellenességgel, légzési nehézségekkel született, ezért bal agyféltekéje rosszul működött a súlyos oxigénhiány miatt, a jobb oldali, a kreatív művészi érzék irányítója viszont így akadálytalanul fejlődhetett. A legenda szerint a kis Pablo hamarabb tanult meg rajzolni, mint beszélni, az alapvető írás, olvasás és számolási készségeket pedig tízéves korában, egy magántanító segítségével sikerült csak elsajátítania. A betűrendet sohasem volt képes megtanulni, kreativitása és zsenialitása révén viszont felnőttként még irodalmi műveket is alkotott. A fiatal Picasso a barcelonai akadémián tanult képzőművészetet, később pedig a madridi San Fernando Királyi Akadémián töltött el egy évet. Sokat váltogatta stílusát, tinédzserként realista portrékat és tájképeket festett. 1900-ban először járt Párizsban, majd a század első éveiben Párizs, Madrid és Barcelona között ingázott. 1901-ben nyitotta meg első önálló kiállítását, majd a hagyományos festészeten túllépve 1901–1904 közötti kék, majd 1904–1905 közötti rózsaszín korszaka után, valójában 1907-ben a női aktcsoportot ábrázoló Az avignoni kisasszonyok című művével robbant be a művészvilágba, és lett ismert festő.

Kereste a modern irányzatokat

Picasso később neoklasszicista műveket készített, de egyben figyelemmel kísérte a szürrealizmus fejlődését is, annyira, hogy néha saját festményein is alkalmazta a szürrealista, expresszionista és szimbolista elemeket. A szürrealizmus a két világháború közti idő egyik legismertebb művészeti mozgalma volt az irodalomban és a képzőművészetben. Fiatal művészek vágyát fejezte ki, hogy a valóságnál is valóbb dolgokat alkossanak. A szürrealisták kijelentették, hogy éber állapotban nem lehet valódi alkotásokat létrehozni, olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei. Az expresszionizmus alatt pedig azt a művészi megnyilvánulást értjük, amikor az alkotó a szubjektív reflexióinak kifejezésére helyezi a hangsúlyt.

Pablo Picasso Fotó: George Stroud/Getty Images Hungary

Picasso 1904-ben végleg letelepedett Párizsban, és öt év múlva már olyan anyagi körülményeket teremtett maga számára, hogy beköltözhetett egy belvárosi kényelmes műterembe. Rómában megismerkedett, majd beleszeretett egy orosz ezredes leányába, Olga Hoblovába, akit 1918-ban elvett feleségül, majd három év múlva megszületett első fia, Paulo. Zavarta feleségének állandó féltékenysége, így akkori munkái egy részéből bizonyos nőgyűlölet is áradt, később szeretője lett a 17 éves Marie-Thérése Walter, szerelmükről pedig egy sor festmény és szobor árulkodik. Kapcsolatukból 1936-ban egy leánygyermek született, Maya, Picasso viszont már új szeretőt talált a horvát származású Dora Maar fotográfusnő személyében, aki fokozatosan kiszorította női ellenlábasait a művész életéből.

Nem csak festő volt

Több művészeti ágban is alkotott: szobrokat, kerámiákat, nyomatokat készített, illetve rajzolt. 1917 és 1924 között több balettelőadás függönyét, színpadi kellékét és kosztümjét is ő tervezte és készítette el. 1935-től verseket írt spanyol és francia nyelven, majd színpadi darabokkal is próbálkozott, igaz tele helyesírási hibákkal, de Picasso ezeket nem volt hajlandó kijavítani, mondván ezek hozzátartoznak egyéniségéhez. Az 1936-os spanyol polgárháború idején Picasso a köztársaságiak oldalára állt, folyamatosan támadta Francót, akkor készítette el a Guernica című képét a párizsi Világkiállításra, az alkotás a német és olasz harci repülőgépek által bombázott baszk település elleni támadást mutatja be. A kép mindörökre a háborúellenesség szimbólumává vált, a háború borzalmait megörökítő, 3,5 méter magas és 7,8 méter széles festményt Franco diktatúrája alatt nem lehetett kiállítani, így azt a New York-i Museum of Modern Artban őrizték. A híres alkotást csak Franco halála után szállították vissza Spanyolországba, ma a madridi Museo Regina Sofia múzeumban lehet megtekinteni. Picasso számára a gyermekek világa mindig is fontos festői téma volt, de a legszebbeket a saját gyermekeiről készítette még a legzaklatottabb korszakaiban is, lányáról, Mayáról több portrét is festett, és mindig játék közben ábrázolva a kislányt.

Belépett a Francia Kommunista Pártba

A második világháború idején Párizsban volt, és nem mozdult ki műterméből, a Franciaországot is megszálló németek, a náci szellemiség nevében Picassót is a Hitler által megbélyegzett „elfajzott művészet” képviselőjének tartották, ezért nyilvánosan őt megbélyegezték, műveit pedig tiltólistára helyezték. Állítólag egyszer német tisztek az asztalán fekvő, Guernica című festményét ábrázoló képeslapra utalva megkérdezték tőle:

„– Ez az Ön műve, Mester?

– Nem, ez az Önöké – válaszolta Picasso.”

Párizs felszabadítása után Picasso lett a francia szabadság egyik jelképe, 1944-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, a békegalambról készült rajza a párt emblémájává vált.

A politikailag teljesen elkötelezett művész újra politikai témához nyúlt, amikor megfestette Népirtás Koreában című, 1951-ben készült festményét, amelyen megszállott lovagokként ábrázolt amerikai katonák terhes nőket és gyermekeket gyilkolnak meg. Rajzot készített Nikosz Belo­iannisz görög kommunista politikusról, akinek letartóztatását, majd kivégzését széles körű nemzetközi tiltakozás kísérte. Azonban többször szembe is helyezkedett a kommunista párt hivatalos álláspontjával, például amikor egy olyan Sztálin portrét készített, amit pártja nem tartott eléggé tisztelettudónak, továbbá élesen elítélte az 1956-os magyar forradalom elleni szovjet inváziót.

A harmadik szerető és az öregkor

Dora Maar helyét az egyre öregebb mester szívében a 21 éves festőnő, Francoise Gilot foglalta el, de mivel az előzőkhöz hasonlóan Picasso őt is többször megcsalta, ezért kapcsolatuk kilenc év után felbomlott. A vérig sértett hölgy 1964-ben kiadta a nagy botrányt előidéző Életem Picassóval című könyvét, amelyből még film is készült Anthony Hopkins főszereplésével.

1961-ben ismét megnősült, feleségül vette Jacqueline Roque-ot. Négy év múlva egy prosztataműtéten esett át, a követő művein már tapasztalhatóak voltak a kétségbeesés jelei.

Utolsó kiállítását a franciaországi Avignonban rendezte meg

Utolsó kiállítását a franciaországi Avignonban rendezte meg, 1970-ben, egyre erőtlenebb lett, majd 1973. április 8-án, 92 éves korában elhunyt. Halála egy művészeti korszak lezárását jelentette. Hatása alól az őt követő művészek egyike sem vonhatta ki magát, stílusainak változatossága, kísérletező kedve, műveinek óriási mennyisége – ami egyesek szerint több tízezerre tehető, csak festményeiből közel 2 ezer készült – egyedülállónak számít. Művei ma csillagászati áron kelnek el, ezért nem csoda, hogy alkotásai a műkincstolvajok kedvencének számítanak, az egy festőtől ellopott festmények számát tekintve Picasso utcahosszal „vezet” társai előtt. Legutóbb egy holland múzeumból loptak el egy Picasso által festett képet hat másikkal együtt, előtte pedig 2012-ben, egy görögországi kulturális intézményből raboltak el egyet.

Felhasznált irodalom

A modern festészet lexikona.

Carsten-Peter Warncke: Pablo Picasso, 1881–1973; szerk. Ingo F. Walther, ford. Molnár Magda; Taschen–Vince, Köln–Bp., 2004.

Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Françoise Gilot–Lake Carlton: Életem Picassóval; Corvina, Bp., 1978.

Művészeti kislexikon. Budapest: Corvina Kiadó, 2006, Picasso, 177. oldal.

Pablo Picasso; ford. Szabó Mária; Kossuth, Bp., 2010 (Metropol könyvtár).

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!