2020.10.04. 17:00
Legjobb és legtermészetesebb újrahasznosítási folyamat
Az őszi időszakban meglehetősen sok minden kerül a komposztba, de ilyenkor már lassabban érik. A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, a legjobb és legtermészetesebb dolog, ami a háztartásunkban keletkező szerves hulladékkal történhet. Ennek során a szerves anyagok oxidálódnak és lebomlanak.
Tavasztól őszig a komposzt beérhet, ha nedvesen tartják. Az érett komposzt apró szemcsés, nem ismerhetők fel benne az eredeti növényi részek, színe sötét, szaga kellemes. A komposzt érésének gyorsításához ajánlott a komposzt átforgatása, meglazítása.
A szerves hulladék megfelelő aránya fontos tényező
Keverhető egyéb állati trágyával, emiatt is ajánlott a komposzt megkeverése. A komposztálással jelentősen csökken a háztartás és a kert hulladékmennyisége. Emellett ez a hulladék nem kerül az amúgy is túlterhelt hulladéklerakókba, és nem égetik el. A komposztálással több szén kerül vissza a földbe, kevesebb szén-dioxid a levegőbe. Egy jól karbantartott komposzttal javítható a talaj.
A biológiai lebontás során a legfontosabb, hogy megfelelő arányban kerüljön a komposztálónkba nitrogénben és szénben gazdag szerves hulladék. Ha nincs szén és nitrogén, a lebomlásért felelős mikroorganizmusok nem fogják tudni elvégezni a munkát, és humusz helyett egy kupacnyi rothadó, bűzlő hulladék fog álldogálni a kertben. A szakértők szerint ahhoz, hogy ideális körülményeket biztosítsunk a munkálkodó mikroorganizmusoknak, háromnegyed rész zöldhulladékhoz adjunk negyedrész barnahulladékot, azaz gallyakat, forgácsot, mulcsot. A konyhai zöldhulladékban, levágott fűben, gyümölcsökben jellemzően több a nitrogén, amíg a fában, gallyakban, szalmában sokkal több a szén. A helyes arányok a szerkezet szempontjából is lényegesek: ha egymásra tesped a sok konyhai hulladék, oxigén hiányában komposztálódás helyett rohadni fog a kupacunk, ezért is lényeges a gallyak, a forgács hozzákeverése a komposzthoz. Fontos, hogy egy-két havonta átforgassuk a komposztot.
A sikeres komposztálás során hő keletkezik, tenyerünkkel a komposzthoz közelítve ellenőrizhetjük, hogy beindult-e a hőképzés. Figyelni kell a szagokra is, ha rohad, penészedik a komposzt, akkor nem kap elég oxigént, lazítani kell, át kell keverni, mozgatni. A rohadást előidézheti a túlzott nedvesség is, ezért ha kiszáradt, meg kell öntözni, ha túl nedves, száraz hulladékot kell hozzáadni. A komposzt három-tizenkét hónap alatt érik meg, a három hónapos komposzt azonban még tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek károsan hatnak a növényre, érdemes tehát a kész, 12 hónapos humusszal hozzáfogni a talaj javításához. Ez különösen az érzékenyebb növények esetében fontos. A folyamatot rendszeres ellenőrzéssel és átforgatással tudjuk felgyorsítani.
