Ivartalanítással tovább élnek

A védőoltást és az élősködők elleni védekezést tartják a legfontosabb egészségügyi intézkedésnek a magyar kutyások, miközben az ivartalanítást azok is elhanyagolhatónak vélik, akik felelős gazdának vallják magukat. A hazai kutyatartók körében végzett országos felmérést a Bayer, amelynek keretében háromezer, magát felelősnek tartó gazdát kérdeztek meg állategészségügyi témában.

Tudatosabbak a bentiek

A válaszok alapján kiderült, hogy a gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is oltatja a kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés állt 98 százalékkal, a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás áll 95 százalékkal a gazdik fontossági sorrendjében. A megkérdezettek rangsorában viszont a kutyák szőrének és fogainak ápolása is előnyösebb helyet kapott, mint az ivartalanítás pusztán 62 százalékkal.

Nőstény cica ivartalanítása

A kutatásból az is jól látszik, hogy a lakásban tartott kutyák gazdái sokkal tudatosabbak és tájékozottabbak állategészségügyi kérdésekben, valamint arányaiban jóval több aktív időt is töltenek a kedvencükkel. Míg a benti kutyák 71, a kertben tartottak csupán 45 százaléka ivartalanított. Azon gazdik közül pedig, akiknek kedvence a kertet és a lakást is használhatja, 61 százalék ivartalanítja kutyáját.

Betegségmegelőzés

Annak ellenére van ez így, hogy az ivartalanítással számos súlyos betegségtől kímélhetjük meg kedvencünket.

– Sok gazdi fejében még mindig él az elképzelés, hogy meg kell várni, hogy egyszer fialjon a nőstény, de mi már hét hónapos kortól ajánljuk az ivartalanítást az első ivarzás előtt – javasolta dr. Kondrák László állatorvos. – Ezzel elkerülhetjük a gennyes méhgyulladást, a petefészek daganatot és cisztát, illetve idősebb korban az emlő-, vagy heredaganatot. Emellett vannak olyan kutyafajok – bulldog, bullterrier, staffordshire terrier, csivava és a yorkshire terrier – amelyek csak császármetszéses fialásra képesek.

Kevésbé szöknek ki

Az első két napban érdemes felügyeletet biztosítani a műtött állat számára.

– A maximum egyórás rutinműtét altatásban történik. Azon a napon az állat nem ehet, csak ihat. A petefészket és a méhet is eltávolítjuk. A műtét napján a kedvenc bágyadt, kedvetlen, étvágytalan. A fájdalomcsillapításra és a seb védelmére kell ügyelnünk, amihez műanyag gallérokat használunk. Pépesebb étrendet javaslunk ebben az időszakban. Általában 10-14 nap a varratszedés ideje, amikor már gyógyultnak minősíthető az háziállat. A kanoknál csak a heregolyót távolítjuk el, ami jóval kisebb megrázkódtatás. Utána jellemzően megváltozik a viselkedés, kevésbé csavarog kedvencünk, nem akar mindent megjelölni és nincs pecsételő vérzése. Csökken az agressziója is, kedvesebb, bújósabb lesz. Az viszont valós probléma, hogy a hormonális változások miatt elhízhat a beavatkozás után, de ezt megfelelő etetéssel és mozgatással kordában lehet tartani. A gazdiknak, akiknek volt már tapasztalata a jellemzően idős korban megjelenő daganatos megbetegedésekkel, azok számára egyértelmű az ivartalanítás fontossága – emelte ki az állatorvos.