Hétköznapi emberek, sorsok

Klárimama, Vera és Vica Tóth Krisztina új könyvének főszereplői. A címadó akvárium tanúja, szemlélője a három nő, anya, lánya és az unoka életének. Az akvárium, amely éppolyan hányatott sorsú, mint a regény nőalakjai, egy főorvos lakásából kerül végül Klárimama alagsori lakásába. Tóth Krisztina regénye alig több mint háromszáz oldalon mesél sorsokról, életekről. A középpontban Vera áll, aki az állami gondozásból Edit nénihez és Jóska bácsihoz kerül. A körülmények nem különösebben egyediek, sokan élnek így ebben a világban: szűkös, gangos, egyszobás lakás, nehéz megélhetés. Ha nagy a hideg, akkor Vera befekszik a kórházba, ahol Edit néni ápolónő, és onnan jár iskolába. Fiatal felnőttként hamar a házasságot választja, hogy neki más legyen az élete. Ez sikerül is, ám a célul kitűzött igazi jólét, a megálmodott boldogság csak nem akar eljönni, mindenféle túlóra, maszekolás mellett sem.

Tóth Krisztina novelláihoz hasonlóan a regényben is finoman ironizál, és nem óvatoskodik a naturalizmussal sem, ha éppen az kell. A történet hétköznapi emberek hétköznapi sorsáról mesél. Nincsenek hatásvadász, gyorsan pergő jelenetek, mégis sodró erejű Tóth Krisztina prózája.