Fánksütő történetem

A rendezvényre érkező kalandorokat kávéházi hangulat fogadta. Pálvölgyi Tamás cukrászmester kalauzolásával utazhattunk a farsangra jellemző édesség birodalmába. Megtudhatták a kíváncsiskodók, nem csak a farsangi, vagy más néven szalagos fánk létezik, hanem van csöröge, rózsa, amerikai, egérke, Ekler, Berliner, Bismarck, churros és pillefánk, de akkor még a sós tésztákról szót sem ejtettünk. Pénteken a jelenlévők meggyőződhettek arról, hogy ez a kelt tésztás édesség nem véletlenül lett a kedvencek egyike. Úgy ismertették meg történelmi vonatkozásait, fajtáit és elkészítésének technológiai részleteit, hogy közben meg is kóstolhattak egy-egy fánkot a cukrászmester által frissen készítettekből.

Pálvölgyi cukrászmester fánkjának története úgy szól, hogy gyermekkorában nem csak farsangkor sült a szalagos fánk, hanem sokszor szerdán is, pénteken is, mert ez került a családi cukrászda polcaira és a közös asztalra is. Mivel úgy érezte, sok feladat van körülötte, sokáig nehezen állt neki. De amikor mégis nekiveselkedett már elsőre is finom lett, és egyre jobban és jobban sikerült a cukrásznak a sütemény. Családjában, barátai körében gyakran készül, barack- és málnalekvárral a legnépszerűbb, és a porcukor sem hiányozhat a tetejéről.

A pál­völgyi-féle finomság titka, hogy minden alapanyag legyen szobahőmérsékletű, a tojásból csak a sárgáját használjuk, mindig pihent és szitált liszttel dolgozzunk és akkor szép és finom fánk lesz a végeredmény.