Elfogadták az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát

Az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttműködésének kereteit biztosító történelmi dokumentum, hanem a modern demokrácia első gyakorlati kísérletének bizonyítéka is.

Az alkotmány

Az alkotmányba foglaltak alapot adnak az Egyesült Államok szövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. A szöveg elfogadása után a következő években ratifikálták minden államban, és mindössze 27 alkalommal módosították, ami példaértékűnek számít a mai napig.

Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az említett huszonhét kiegészítésből és a történelem legrégibb, ma is hatályban lévő alkotmányának számít.

Az előzmények

Előzménye, hogy Második Kontinentális Kongresszus 1776. július 4-én kimondta a végleges döntést, amit a Függetlenségi Nyilatkozatban is rögzítettek, hogy az Amerikai Egyesült Államok, mint független gyarmati szövetségeként fog működni. Ez után dönteni kellett arról, hogy a függetlenné vált Egyesült Gyarmatok milyen módon működjenek együtt. Itt két, egymással ellentétes irányzat alakult ki, az egyik szerint egy egymástól teljesen elkülönült, független államok szövetségét célozta meg, amely nem lett volna más, mint önálló országok közötti szövetség, gyakorlatilag egy államközi megállapodás. A másik irányzat egy egységes közös államot valósított volna meg. A kongresszuson végül a konföderáció hívei győzedelmeskedtek. Az Amerikai Egyesült Államoknak elnevezett államszövetség így egy laza együttműködést képviselt a létrehozó tagállamok között. Egyetlen szövetségi szerve a kongresszus volt, ahol minden állam egy szavazattal rendelkezett, nem volt közös védelem és végrehajtó szerv sem. A konföderációs modell azonban, amelyet a Konföderációs Cikkelyek rögzítettek, működésképtelennek bizonyult, így fokozatosan erőre kaptak a föderalista nézetek. Javaslat hangzott el, hogy hívjanak össze Philadelphiába egy általános konvenciót, és módosítsák a Konföderációs Cikkelyeket. Az összejövetelen, amelyre 1787. május 25-én került sor, a 13 államból 12 részt vett, mivel az autonómiájához görcsösen ragaszkodó Rhode Island távol maradt.

Kompromisszumok sora

A tárgyalásokon több olyan kérdés került előtérbe, amelyben az eltérő érdekekkel bíró államoknak az unió érdekében kompromisszumra kellett jutniuk. Itt a kisebbségvédelemre fókuszáltak, minek értelmében, a közös államszövetségben a kevesebb lakossal rendelkező államok, nehogy hátrányos helyzetbe kerüljenek. Az így létrejött alkotmány a Konföderációs Cikkelyek helyébe lépett, majd azokat jelentősen továbbfejlesztette. Az 1787. szeptember 17-én aláírt alkotmány alapvető kérdésekben fontos kompromisszumokat tartalmazott a különböző érdekeikhez ragaszkodó államok között, lényege mégis az erős szövetségi állam szervezetének és hatásköreinek pontos meghatározása volt. Az 1787 szeptember 17-én elkészült dokumentum 1789. március 4-én lépett hatályba, miután a 13 államból kilencedikként New Hampshire is aláírta, így megszületett a szükséges többség.

Az Egyesült Államok alkotmánya a világon az elsők között volt, amely kinyilvánította a zsidók egyenjogúságát.

Megalakul a szövetségi állam

Az alkotmányt nemcsak a részt vevő államoknak, hanem a távol maradó Rhode Islandnek is megküldték ratifikálásra. Természetesen az alkotmány csak az azt elfogadó államok területén lépett hatályba. 1788. július végére a tizenhárom egykori gyarmat közül tizenegy már tagja volt az új uniónak. A régi, konföderációs kongresszus szeptemberben kiírta a választásokat, és 1789-ben megkezdték működésüket az Amerikai Egyesült Államok új szövetségi szervei. 1789. március 4-én összeült az új kongresszus, majd április 30-án letette hivatali esküjét az USA első elnöke, George Washington. Észak-Karolina állam még az év novemberében, még komoly nyomásra Rhode Island 1790 májusában ratifikálta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Ezzel a föderalizmus eszméje győzött és a mai napig működőképessé teszi az országot. Az alkotmány két fő részből áll, a preambulumból és a törzs­szövegből. A preambulumban felsorolták az alkotmányozás alapelveit, vagyis indokolták, miért van szükség az alkotmány elfogadására.

A cikkelyek

Az alkotmány 7 főcikkelye viszont részletezi a törvényhozói, a végrehajtói, a bírósági hatalom gyakorlását, az államok hatalmát, az alkotmányon való változtatást, az USA törvényeit, valamint az aláírások menetét.

A törvényhozói hatalom a kongresszus, ami áll a szenátusból és a képviselőházból. Itt pontosan meghatározzák a választások módját, valamint a szenátori és a képviselői tisztség betöltéséhez szükséges előfeltételeket. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás kongresszus. A képviselőházat kétéves időtartamra választják. A 20. század elején az USA területének megnövekedése, valamint a hatalmas méreteket öltő bevándorlás miatt veszélybe került a képviselőház működőképessége. Ezért 1929-ben a kongresszus törvényt fogadott el, amely 435 főben állapította meg a képviselők létszámát. Jelenleg a 435 képviselő mindegyike kb. félmillió amerikai állampolgárt képvisel a képviselőházban. A kongresszus másik kamarája a hatéves periódusokra választott szenátus. A szenátus üléseit az USA alelnöke vezeti, az alkotmány szerint az alelnöknek ez az egyetlen önálló jogköre. 1920-ban a nők számára is biztosították a választójogot.

Az USA rendelkezik a világon a legkonzervatívabb alkotmánnyal

A végrehajtói hatalom az elnök, valamint az alelnök. Itt is meghatározzák a tisztségekhez szükséges feltételeket és kötelező az elnöki eskü. Az alkotmány II. cikkelye szabályozza a végrehajtó hatalmat, amelyet egy személyben az Amerikai Egyesült Államok elnökére, illetve helyettesére, az önálló végrehajtó jogosítványokkal nem rendelkező alelnökre ruháztak rá. Az elnök egyben a főparancsnoka az USA fegyveres erőinek, valamint az azokhoz csatlakozó állami milíciáknak.

A II. cikkely 1. paragrafusa rögzíti, hogy az elnököt és az alelnököt négy évre választják, és tisztázza a választás módját is. Az elnökválasztás elektori rendszerben zajlik, a lakosság nem közvetlenül adja le voksát az általa legmegfelelőbbnek tartott elnökjelöltre, hanem elektorokat, vagyis „elnökválasztókat” választ. Egy államnak annyi elektora van, amennyi a képviselőinek és a szená­torainak száma összesen. Az elektorok külön szavaznak az elnökre és az alelnökre. Az elnök olyan, Amerikában született állampolgár lehet, aki legalább 35 éves és legalább 14 éve az Egyesült Államokban él. Az elnöki és az azonos szabályok szerint elnyerhető alelnöki tisztség tehát egyedülálló e tekintetben, így honosított személy soha nem töltheti be. 1951-ben döntött úgy a kongresszus, hogy az elnöki és alelnöki posztot maximum két ciklusban, tehát 8 évig lehet betölteni, előtte nem volt ilyen korlátozás.

A bírósági hatalom magában foglalja a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot. Elrendeli az esküdtszéket minden bűnügyi perben és kitér a hitszegés büntetésére is.

Az államok hatalmánál taglalja az államok és a kormány közötti viszonyt, miben van az államoknak saját hatáskörük és miben dönthet a kongresszus. Kitér a rendelet az államok közötti szabad költözés jogára is.

Meghatározták, hogy milyen körülmények között lehet változtatni az alkotmányon és valamennyi köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra, ennek megszegése súlyos következményekkel jár.

Az alkotmányt, hogy törvénybe lépjen a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, de tizenharmadikként végül Rhode Island is aláírta.

Végezetül érdemes leszögezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok rendelkezik a legkonzervatívabb alkotmánnyal, ami több mint 230 éve tartja fenn a szabadságot, jogrendet és igazságot, számos európai, ázsiai és afrikai országgal szemben, ahol egymás után kerültek szemétdombra a különböző alkotmányok.

E dokumentum nélkül az emberiség sorsa merőben másképpen alakult volna, ezért köszönettel tartozunk az alkotmányt kidolgozó alapító atyáknak.

Felhasznált irodalom:

Hamza Gábor: Alkotmányfejlődés az Amerikai Egyesült Államokban különös tekintettel a hatalmi ágak elválasztására. Parlamenti Szemle 1 (2016)

Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008,

https://hu.wikipedia.org

Az amerikai alkotmány szövege magyarul

http://www.rubicon.hu