Egyedi, érdekes és különleges tárlatokkal hálálja meg Perkáta a látogatók érdeklődését

Amíg a fiúk a hadtörténeti makettkiállítást veszik szemügyre, addig a lányok-asszonyok a rusztikus falvédő- és terítőkiállítás gonddal hímzett részleteiben merülhetnek el. Természetesen mindez történhet fordítva, avagy felváltva is.

A konyhai falvédő valaha a népi kultúra kötelező bővítménye volt, nem csoda hát, hogy gyakorta népi bölcsességeket, vagy épp magyarnóta-idézetet hímeztek rájuk – mint a perkátai kiállítás némelyik darabjára is.

Igyekeztek főként perkátai vonatkozású hadtörténeti eseményeket bemutatni

Sokan emlékezhetnek még: délidőben jó ebédhez szólt a nóta a Kossuth rádióban, és ha annak szövege a tányérból felpillantva a falon is olvasható volt, egy tökéletesen kerek világ zárult önmagába. A népi kultúrától elforduló fanyalgás értetlenkedő évei után jó ideje ismét hódít a retró, ráadásul új élettel töltve meg a régi formát. Ma már működnek olyan trendi, fővárosi formatervező műhelyek, ahol régi porcelánra festenek vadonatúj, urbánus bölcsességeket – öniróniával értelmezve újra az eredeti funkciót.

A perkátai Győry-kastélyban látható kiállítás főszervezője, amint az a település honlapján olvasható, a Perkátai ÁMK József Attila Nagyközségi Könyvtára volt, a nagyközségi nyugdíjasklubbal összefogva. A megnyitón Lászlóné Szabó Edit, a József Attila Nagyközségi Könyvtár vezetője mutatta be a tárlatot, aki elmondta: a legkorábban készített falvédő az 1950-es évek végéről származik, Gelencsér Irén hagyatékából – a legújabb hímzéssel pedig 2017-ben készült el a dunaújvárosi Mráz-Szombat Ildikó.

A könyvtárvezető a megnyitón a műfaj történetét is összefoglalta: „A fehér vászonra kék és piros fonállal, szár- vagy keresztöltéssel kivarrt, feliratos falvédők népszerűsége a 19. század második felétől hódított. A szöveges falvédő 1871-ben született meg. Eleinte az angolok, hollandok, svédek körében, majd az Osztrák–Magyar Monarchia területein honosodott meg. Bécsnek köszönhetően pedig Magyarország és Erdély területére is eljutott a falvédő divatja. Az előrajzot gyakran a helyi íróasszonyok készítették. A német nyelvterület közvetítésével először a polgári, majd a városi munkásotthonok, s a 20. század elejére a paraszti háztartások konyháinak is közkedvelt dísze lett.” A perkátai tárlaton hét ember, Gelencsér Irén, Koncz Ferencné, Kovács Sándorné, Mráz-Szombat Ildikó, Pavlicsek Györgyné, Pavlicsek Józsefné és Szabó Ferencné munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A falvédő-kiállítás október 7-ig látogatható a Győry-kastély nyitvatartási idejében.

A falvédő- és terítőkiállítással egy napon került sor a hadtörténeti témájú kiállítás megnyitójára is. Perkáta Nagyközség Önkormányzata díszközgyűlésének zárásaként, Bogó Anikó, a Perkátai Általános Művelődési Központ igazgatója bemutatásában került a publikum elé Pavlicsek István nyugalmazott magfizikus több évtized alatt készített értékes, nemzetközileg is elismert makettgyűjteményének egy része. Mint az igazgató megnyitójában fogalmazott, a kiállítás szervezői igyekeztek főként perkátai vonatkozású hadtörténeti eseményeket bemutatni, olyan emlékeket kiállítani, amelyeknek bizonyíthatóan közük van a településhez. E kijelentés a tárlaton megtekinthető F–117 Nighthawk amerikai lopakodó vadászbombázó makettjére tán nem áll – bár a perkátaiakat ismerve az sem zárható ki, hogy egy onnan elszármazott tudós is közreműködött annak kifejlesztésében.

A maketteken ábrázolt hadászati eszközök valódi méreteinek érzékeltetésére a kiállításon a szervezők – a méretarányok feltüntetésével – szemléltető tárgyként egykori lövegeket, lánctalpelemeket és láncfeszítőket is elhelyeztek. A tárlaton a makettek mellett így Horváth Péter, Pesei György, Szarka Péter szemléltető eszközei is láthatók, míg a berendezésben Háder Zoltán, a rendezésben pedig Rajcsányi László segített. A hadtörténeti makettkiállítás október 23-áig tekinthető meg a Győry-kastély épületében.