A mai katolikus templom kétszázhuszonöt éve áll már a községben

A legenda szerint a 300-as évek első felében Szent Ilona (Nagy Konstantin császár édesanyja) találta meg a Szent Keresztet, két lator keresztjét, valamint a keresztre feszítés eszközeit a Golgotán. Hogy megállapítsák, a három kereszt közül melyik tartozik Krisztushoz, Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat egy halálos beteg asszonyhoz érintette, aki az egyiktől meggyógyult. Ezt a keresztet nyilvánították Jézus keresztjének. A fellelt ereklyét 335. szeptember 14-én mu­tatták be a népnek, majd ugyanezen a napon felmagasztalták azt. Az ünnepet a 7. századtól már a nyugati egyházban is megülték, a cecei templom búcsúnapja is így lett szeptember 14-e.

Az építkezést annak idején Kapuváry Antal veszprémi kanonok szorgalmazta, aki édesanyjával, özvegy Kapuváry Józsefnével közösen anyagilag is támogatta a templom felállítását. A plébánia honlapjáról kiderül: a felszerelés költségeit részben az apátkanonok, részben pedig a templompénztár viselte. Az oltárt szabályosan szerelték fel: kezdettől fogva volt keresztkútja, szószéke, padjai és sacrariuma (sekrestyéje).

Idén nemcsak a névadó ünnepről, de az épület fennállásának 225. évfordulójáról is megemlékeztek itt egy szentmise keretében. A római katolikus templom jelenlegi plébánosa Helter István, az ünnepi misét – amelynek során Isten háza teljesen megtelt – Mészáros János Sárbogárdon szolgálatot teljesítő címzetes apát, esperes plébános celebrálta. – Nekünk, embereknek valahol ünnepelnünk kell Istent. Meg kell becsülnünk ezt a templomot, ahol imádságunk a lelki erőforrásunk – szólt Mészáros János, aki a többi között lajoskomáromi, ­enyingi, ercsi, mezőfalvai, dunaújvárosi és sárbogárdi egyházi személyek jelenlétében hirdette az igét.

Az elnevezése: Szent Kereszt felmagasztalása templom

Az 1790-es évek elején épült cecei római katolikus templomról az 1796. évi vajtai can. vis. (egyházlátogatási jegyzőkönyv) tartalmaz korabeli információkat. A templom ekkor még Vajta fíliája volt, 1920-tól vált kihelyezett káplánsággá, 1932-től lelkészség, 1942-től pedig már plébániaként tartják nyilván.

A katolikus templom építményét Kapuváry Antal benedikálta a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére, innen ered a római katolikus plébánia neve: Szent Kereszt felmagasztalása templom. Az elnevezéshez és a búcsú idejéhez egy, a 4. századból származtatott legenda is alapot adott…