A KSH legfrissebb adatai szerint Fejérben volt a legnagyobb átlagkereset-növekedés

Igaz, egyelőre csak a tavaly októberig lezárt időszak adatai alapján, de az átlagkereset 10 hónapot összegző értéke országosan bruttó 360 400 forintra, a nettó átlagkereset 239 700 forintra emelkedett. Mindkettő 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ráadásul 2019 első három negyedévében Fejér megyében, az országos átlagot némiképp meghaladóan, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 361 ezer, míg a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 240 ezer forintra emelkedett. A bruttó és nettó átlagkereset megyénkben 12,2 százalékkal múlta felül a 2018. évi azonos időszakét, a növekedés üteme pedig a megyéket és a fővárost tekintve (Győr-Moson-Sopron megyével együtt) itt volt a legnagyobb. Az átlagkereset 0,2 százalékkal haladta meg az országosat.

„A béreknek az uniós átlagot valamikor el kell majd érniük”

A legmagasabb megyei átlagkereset a művészet és szabadidő, valamint a pénzügyi szolgáltatás területén mutatkozott. Ezek bruttó átlagbére 223, illetve 122 ezer forinttal haladta meg a megyei átlagot. A legkevesebbet, átlagosan 227 ezer forintot a vendéglátás területén dolgozók keresték, ami 134 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 303, a szellemieké 455 ezer forintra bővült.

Az elemzők szerint idén alig lassul majd a keresetek növekedésének üteme. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az egyik bank arra hívta fel a figyelmet: könnyen lehet, hogy év közben újabb bérrendezéseket jelentenek be a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is 10 százalék felett emelkedjenek a bérek. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője 2020-ban a bérek tavalyinál némileg lassabb, de továbbra is közel tízszázalékos növekedésére számít. Ebben a Századvég elemzői szerint is fontos szerepet játszhatnak majd a közszféra bérrendezései is, amelyeket több területen (például oktatás) is folytatni kell a munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében.

Kíváncsiak voltunk rá, mit gondolnak a megyében élők a 361 ezer forintos bruttó átlagkeresetről, megszólítottuk az utca emberét. – Biztos, hogy nem igaz – jelentette ki az elsőként megkérdezett harmincas férfi. – Ez az átlag szerintem úgy jöhet ki, ha a túlórát is beleszámoljuk. Azt el tudom képzelni. Úgy nekem is megvan 400 fölött a bruttóm, de ahhoz pluszműszakot kell vállalni.

– Hogy jó-e ez az átlagkereset? Attól függ, milyen szempontból nézem – fogalmazott kitérően egy jól öltözött nő. – A munkavállaló, vagy a munkaadó szempontjából? – kérdezett vissza, világossá téve: neki munkaadóként nehézséget okoz a magasabb bérminimum. – A növekedés nekem nem túl jó, de úgy gondolom, a béreknek az uniós átlagot valamikor el kell majd érniük – finomította álláspontját, de azt is elárulta: elbocsátást fontolgat.

– Jó lenne, ha a közalkalmazottak bértábláját egy kicsit kiegészítenék – reagált egy ötvenes férfi. Náluk a takarítónő, aki hozzá hasonlóan szakmunkás-minimálbért kap, közel annyit keres, mint az intézmény diplomás dolgozói. – Az a baj, hogy a legtöbb ember, aki dolgozik, az megragadt a 200 ezer forint körüli szinten – fogalmazott a férfi.

A medián kereset ismeretében könnyen kiderülhetne, hogy igaza van, azonban a többség keresetét feltehetően jobban közelítő mediánértéket a KSH nem publikálta január 6-án.