Szabó család

2021.07.11. 08:00

Visszatükrözte az akkori magyar családok örömeit és gondjait

A Magyar Rádió 1959. június 30-án kezdte el sugározni a több évtizeden keresztül rendkívüli népszerűségnek örvendő Szabó család című rádiós hangjátéksorozatot.

Farkas Lajos

Dunaújváros – A Kossuth Rádió hullámhosszán 48 éven át volt hallható, 2500 rész készült el, az utolsót 2007. május 21-én sugározták, majd sokak bánatára vége lett a sorozatnak. A legtöbb részt a Rádió 14-es stúdiójában vették fel, a műsor népszerűsége a hatvanas években volt a legnagyobb, később, ahogyan egyre jobban teret nyert a televízió, fokozatosan csökkent. Az új adásokat kedden mutatták be, ismétlésükre pedig csütörtökön került sor.

A Szabó család abban különbözött a mai tévés latin-amerikai szappanoperáktól, hogy a rádiós sorozat egy hű kortörténet volt, visszatükrözte az akkori magyar családok életét, gondjait és örömeit. A rádiójáték egy angyalföldi család életéről szólt, cselekményét a hallgatók egy része valóságos történetnek képzelte el. Sikerének titka éppen ebben rejlett, ezért nem véletlenül hallgatták több millióan a családdal kapcsolatos történeteket.

A rádiónak volt és a mai napig is van egy nagy előnye a televízióval szemben. Rádiózás mellett ugyanis lehet mást is csinálni, dolgozni, otthoni munkát végezni, utazni, szórakozni, még ezzel szemben a tv képernyője odaszegezi az embert a készülék elé, és csak jóval kevesebb tevékenységet lehet adás közben elvégezni. A különböző felmérésekből az derült ki, hogy a sorozatot elsősorban a nők kedvelték, közülük került ki a hallgatók nagyobb része. A jóval később indult és hasonló népszerűségnek örvendő Szomszédok című televíziós sorozat is sok elemet vett át sikerrel a Szabó családból. A televízióval viszont már nem tudta felvenni a versenyt, a rádiós sorozat népszerűsége egyre csökkent, mások lettek a társadalmi igények, így a rádió vezetése úgy döntött, hogy 2007. május 21-én a sorozatot végleg leállítják. Egyesek úgy fogalmaztak, hogy a Szabó család kihalt, s ebben volt is sok igazság, mert a sorozat első szereplői már addigra egy égi rádiós stúdióban szerepeltek.

A Szabó család megalkotói

Az első írások Liska Dénes és Baróti Géza nevéhez fűződnek, később társult hozzájuk Forgács István. Baróti 1993-ban elhunyt, Forgács István 1996-ban fejezte be a sorozat írását, munkájukat Bozó László, Erőss Ágota, Baróti Szabolcs és Kopányi György folytatták. A dramaturgi munkát Major Anna végezte. A sorozatban több rendező is részt vett, a kezdetektől egészen 1987-ig László Endre volt rendező, majd később jött Bozó László, Turián György, Vadász Gyula, Petrik József, Avanesian Alex, Lehoczky Orsolya és Varsányi Anikó. A szereplők nevét az alkotók csak a századik adás után tették közzé, ez is közrejátszhatott abban, mint azt az előbb is leírtam, hogy sokan azt hitték, valós családról és emberekről van szó a műsorban. A magyar színjátszás színe-java szerepelt a sorozatban, a főhőst, Szabó bácsit Szabó Ernő, majd 1966-os halála után Rajz János alakította, Szabó néni szerepét Gobbi Hilda játszotta, három gyermekük volt, Bandi, Icu és Laci, őket Benkő Gyula, majd halála után Bánffy György, Vörösmarty Lili és Mednyán­szky Ági, valamint Garics László, halála után pedig Csurka László személyesítették meg. A sorozatban szerepeltek még olyan nagy egyéniségek is, mint Balogh Erzsi, Benkő Péter, Szerencsi Éva, Bilicsi Tivadar, Zenthe Ferenc, Csongrádi Kata, Sütő Irén, Moór Marianna, Körmendi János, Bács Ferenc, Szuhay Balázs, Márkus László, Csákányi László, Őze Lajos, Kiss Manyi, Sztankay István, Fónay Márta, Inka László, Benedek Tibor és még sokan mások. Érdemes megemlíteni, hogy Zenthe Ferenc olyan emlékezetes alakítást nyújtott a sorozatban, hogy miután szerepe szerint elhalálozott, a hallgatók felháborodtak és visszakövetelték őt a „túlvilágról”, a rádió vezetősége pedig eleget tett a közönség kérésének, így Zenthe Ferenc, A Tenkes kapitánya című fekete-fehér magyar televíziós film­sorozat hőse, a Szabó családban is tovább remekelt.

Így festett a Szabó család az indulás évében, 1959-ben Fotó: Fortepan Szalay Zoltán

A mindennapi élet eseményeit dolgozta fel

A sorozat életszerű eseményekkel foglalkozott, olyanokkal, amikkel az akkori magyar társadalomban élők is szembesültek, a nyelvezete pedig egyszerű volt, így mindenki könnyen megértette. A Szabó család kritikai fogadtatása sohasem volt egyértelmű és egyöntetűen elismerő. Több kritikus szerint a sorozat egy családregény volt, így azt nem lehet az irodalom kategóriájába sorolni, nem tudták meghatározni azt sem, hogy milyen műfajba társítsák, felrótták az alkotóknak, hogy szinte csak a legfrissebb eseményekre fókuszálnak – ez adta egyébként a sorozat sikerét –, így összejátszanak a hallgatókkal. Sokan védelmükbe vették a sorozatot, véleményük szerint a Szabó család tapintható problémákat is feltár, országos horderejű dolgokat telepít át egy család életébe, mégpedig sikerrel. Az akkori meghatározó újságok is, mint például a Népszabadság, a Magyar Nemzet, az Élet és Irodalom is kiálltak a sorozat mellett, több cikk is megjelent arról, hogy a rádiójáték igenis aktuális kérdéseket dolgoz fel, olyan problémákat mutat be, amivel az átlag magyar ember naponta találkozik. 1969. január 28-án Molnár G. Péternek a Népszabadságban megjelent írása foglalkozott a Szabó család ezredik adásával, az újságíró kifejtette, hogy ez egy tiszteletreméltó szám, amit nem lehet elintézni egy sima kézlegyintéssel, a sorozat szívósságát a benne rejlő értékekben kell keresni. Szerinte a műsor egy szórakoztató formába öntött társadalmi ismeretterjesztés. A Magyar Nemzet 1978. augusztus 29-i számában az olvasható, hogy ez a hangjáték alulnézetből ábrázolja a történelmet, és tetten érhetően tárja a hallgató elé az elmúlt 25 év változásait.

A Szabó család hosszú időn keresztül az egyik legnépszerűbb alkotása volt a Magyar Rádiónak, általa egy új rádiós műfaj született, sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy hosszú ideig élen állt a rádió toplistáján.

Része lett a magyar valóságnak

A több évtized alatt futó sorozatnak már saját arculata is lett, lehet mondani, hogy a Szabó család része lett a magyar hétköznapi életnek. A Magyar Rádió fennállása óta a Szabó család-sorozat volt a legnagyobb rádiós vállalkozás és egyben a legsikeresebb produkció is. A hatvanas években az adás ideje alatt kiürültek az utcák, egy akkori rádióújság tudósítása szerint volt olyan fővárosi forgalmas borbélyüzlet, ahol síri csendet kértek a kuncsaftoktól, hogy meghallgathassák a Szabó család legújabb részét. A szakmában jártas emberek szerint Magyarországon még egy ilyenre akkor került sor, amikor a Magyar Televízióban Szabó Magda Abigél című sorozatát vetítették. Akkor is egy ország lélegzetvisszafojtva figyelte az eseményeket, de már a képernyők előtt, az Abigél is hatalmas siker volt!

A rádió szerkesztőségébe naponta ezerszámra érkeztek a rajongói levelek, több javaslat is elhangzott a Szabó család történetének folytatásáról, amelyeket az alkotók többször figyelembe is vettek. A sorozat legnagyobb sikere talán abban rejlett, hogy a történetekből az emberek zöme saját életére is ráismert. Azonosulni tudtak a szereplőkkel, problémájukat sajátjaként élték meg a hallgatók, és ezt így hosszú távon megvalósítani nem volt egy egyszerű feladat. Csurka László színművész egy országos napilapnak elmesélte, hogy az adások készítése alatt egy családdá kovácsolódott össze az egész stáb, függetlenül attól, hogy ki milyen szerepet töltött be a sorozat elkészítésénél. Csurka szerint a helyszín a rádiózás igazi Mekkája volt, ott ismerkedtek meg a fiatal, még kezdőnek számító színészek a már sztárnak számító nagyságokkal, életre szóló barátságok kötődtek, az addig egymással rivalizáló színházak társulatához tartozó különböző művészekből egy nagy csapat lett. Minden felvétel valóságos ünnepnek számított, függetlenül attól, hogy a szereplők kezdők voltak-e vagy már elismert művészek, a sorozatban szereplők büszkék voltak arra, hogy a Szabó családban szerepelhettek. A 85 éves Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, érdemes és kiváló művész bízik benne, hogy ha a Szabó család már nem is indul újra, hasonló vállalkozás még születik majd a rádióban, szerinte szükség van ilyen rádiójátékokra.

A Szabó család rádiós sorozat egy hű kortörténet volt, szerették az emberek

Mások lettek a körülmények, más lett az igényszínt, azt azonban el kell ismerni, hogy a sorozatnak igen is volt tanítójellege, sokat lehetett belőle meríteni, igazán kár, hogy nincs többé Szabó család, mert szerintem a társadalom egy részének lenne rá igénye. Ma, amikor a sok külföldi és hazai gyártású sorozat tömkelege árasztja el az olcsó szórakoztatóipart, hiányzik valami, a Szabó családhoz fogható, ami kitöltené ezt az űrt. A sorozat valóban a Kádár-korszakban kezdődött el, és sokáig abban is játszódott, a szereplők megfeleltek az akkori marxista ideálnak, de mindennapi életük már kispolgári volt. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a Szabó család népnevelő vagy népbutító jelleggel bírt-e, mint történész-muzeológus úgy ítélem meg, hogy az akkori körülmények között az alkotók a maximumot hozták ki a sorozatból, az emberek többségének tetszett, ha csak úgy tekintünk rá vissza – ha lehet politikamentesen –, mint életünk egyik letűnt részére, akkor elmondhatjuk, hogy szép volt!

Felhasznált irodalom

Kürti Magda: Vizsgálat a rádió A Szabó család című műsoráról; TK, Bp., 1972.

Voloncs Laura: A Szabó család mint a kádári Magyarország kordokumentuma. mediakutato.hu.

https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/504.html#508.

https://mediaklikk.hu/2015/06/30/56 eve indult utjara a kossuth radioban a szabo csalad/

https://www.origo.hu/teve/20151130 a szabo csalad minden felvetele unnep volt csurka laszlo emlekszik a radiojatekra 90 eves a magyar.html

Magyar színházművészeti lexikon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!