Fejér megyében tiszta a talaj

Ezt a talajvédelem fontosságáról szóló beszélgetésünknek rögtön az elején szögezte le Havasné Tátrai Éva, a Fejér Megyei Kormányhivatal talajvédelmi felügyelője.

A vízkészletek megóvásának ügye benne él a közgondolkodásban. A víz világnapja alkalmával például hosszú évek óta szerveznek rendezvényeket, hirdetnek pályázatokat. S habár a talajnak is van világnapja, egyébként december 5-én, erről senki sem tud. A talaj éppen olyan nagy kincse Magyarországnak, mint az ivóvíz. Ha az ország területéhez viszonyítjuk, akkor Francia- vagy Németországban sincs annyi jó minőségű termőföld, mint hazánkban. Fejér megyében pedig – az aranykorona értéket tekintve –, az átlagosnál is jobb minőségűek a talajok – folytatta a talajvédelmi felügyelő, aki hangsúlyozta: nagyon is indokolt lenne jobban vigyázni a termőföldre. Az a terület ugyanis, amit egyszer kivonnak a művelésből, nagy valószínűséggel soha nem lesz többé már termőföld. Persze az éremnek két oldala van: a termőföld mennyiségének csökkentésétől jó volna óvakodni, de persze a gazdasági növekedésnek sem szabad gátat szabni, és a fejlődésnek senki nem szeretne az útjába állni.

A termőföldre a másik nagy veszélyt a talajpusztulás, az erózió jelenti. Bár ez – legalábbis részben – természetes folyamat, több lehetőség kínálkozik arra, hogy az így keletkező károkat csökkentsék. Az erózió elleni védekezés törvényi kötelezettség – tudtuk meg. Fejér megye gazdálkodói ennek a kötelességüknek, az esetek nagy többségében, eleget tesznek – mondta el a talajvédelmi felügyelő. Azok, akik az árokparton rakják le a szemetet, a szennyvizet átöntik a szomszéd kiskertjébe, vagy esetleg kilyukasztják a derítő oldalát, nem a gazdák közül kerülnek ki – tette hozzá Havasné Tátrai Éva, aki példákat is mondott arra vonatkozóan, miként lehet elejét venni az eróziónak.

Így például kötelező szintvonal szerint művelni a táblákat. A lepusztulás által veszélyeztetett helyeken olyan növényt kell termeszteni, ami fedi a talajt, mint például a kalászosok vagy a lucerna. A szabályok betartását egyébként a lehetőségekhez mérten kérik számon a gazdálkodókon. S az is igaz, hogy – például felhőszakadás esetén – akkor is keletkezhet sárlavina, ha mindenki mindent szabályosan csinál – tette hozzá a szakember.

– Fejér megyében tiszta a talaj, legföljebb pontszerű szennyezés fordulhat elő. De ilyesmiről sincs tudomásunk – mondta el a felügyelő. 1992 óta – Európában elsőként – működik Magyarországon talajvédelmi információs és monitoring-rendszer. Ennek az a lényege, hogy évben ugyanazokon a pontokon mintát veszünk. A megyénkben 65 ilyen hely van. Ha káros változást tapasztalunk, akkor azonnal tudunk intézkedni, de Fejérben erre nem volt példa. Ami előfordul, az a tápanyagok feldúsulása a talajban. Évekig eltart, mire ilyen esetben helyreáll az egyensúly, de ez akkor sem minősül szennyezésnek.