A hőség az egészséges szervezetet is megterheli

Mit is értünk a hőségriadó alatt? A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére, valamint időben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről. A hőségriasztással kapcsolatban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) folyamatos tájékoztatást nyújt az írott, elektronikus és közösségi média-csatornáin keresztül (NNK Facebook-oldal és honlap).

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az alábbi fokozatokat adhatja ki:

I. fokozat (figyelmeztető jelzés): ha a napi középhőmérséklet várhatóan egy napig eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fokozat (riasztás): ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

III. fokozat (riadójelzés): ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27°C-ot.

A III. fokozatú riadójelzés rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. Például a hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről, illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.

Szulik Évát, a dunaújvárosi 3. sz. felnőtt háziorvosi körzet orvosát, a Dunaújvárosi Vállalkozó Háziorvosok Egyesülete újonnan megválasztott elnökét kérdeztük arról, hogy a legveszélyezettebbek, a szív- é vérnyomásproblémákkal küzdők miként védekezhetnek a kánikula idején.

A nyári hőség, tartós kánikula az egészséges szervezetet is jelentősen megterheli. Érthető, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők ilyenkor fokozott odafigyelést igényelnek jóllétük megőrzése, és a kórházi kezelés elkerülése miatt. Forróság idején a nagy és gyors hőingadozások, például légkondicionált helyiségből a déli napsütésbe történő kilépéskor, fokozott terhelést rónak a szívre és a keringési rendszerre, a beteg szervezet nehezebben alkalmazkodik az ilyen jellegű szélsőségekhez. A fokozott izzadás gyors folyadékvesztéshez, kiszáradáshoz vezet. Emellett jelentős ásványianyag-veszteség is bekövetkezhet, amely növeli a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatát. Hőség idején a perifériás erek - főképpen a végtagi és a bőrerek - kitágulása miatt a vérnyomás csökken, amely ájuláshoz vezethet.

Ezek alapján mire figyeljenek a szív- és magas vérnyomás betegségben szenvedők kánikula idején?

Nagy hőségben 11 és 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjanak az erős napsütésben, kerüljék a nagy hőmérséklet különbségeket! Megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel szükséges - súlyos veseelégtelen, dialysis kezelésben részesülő és szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén folyadékmegszorítás mellett, amelyet a kezelőorvos határoz meg - a lehetőségekig legtöbb, a csak magas vérnyomás miatt kezelt betegekben a folyadékvesztésnek megfelelő, illetve annál valamivel több folyadék bevitele gyümölcs- és zöldséglevek és ásványvizek formájában. A koffein- és alkoholtartalmú italokat kerülni kell. Rendszeres vérnyomás mérésre is szükség van, ezek alapján a kezelőorvossal/háziorvossal mindenképpen egyeztetve a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszerek dózisát csökkenthetjük. Kerüljük a hirtelen mozdulatokat (gyors felülés, felállás), amely nagyobb vérnyomásesést, ezáltal szédülést, akár ájulást okozhat! A fizikai aktivitást a reggeli vagy esti hűvösebb napszakokra időzítsük, és iktassunk be rendszeres pihenést a napi tevékenységek elvégzése közben is, hogy a szervezet megfelelően regenerálódjon! Ha ezekre odafigyelünk, jó eséllyel átvészelhetjük a meleg nyári napokat nagyobb egészségkárosodás és kórházi kezelés nélkül! – tudtuk meg dr. Szulák Évától.